Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Slovensky Denník 431
történeti irodalom. 431 Befreiungskampfes; Wickham Steed: Masaryk; R. W. Seton-W atson : Masaryk und England; Lewis Einstein: Masaryk in Amerika; Dragutin Prohaska: Masaryk und die Südslaven; W. M. Kozlovski: Masaryk und der polnische Messianismus; P. R. Miljukov: Masaryk und das russische Problem; Julius Wolf: Masaryk: Jan Herben: Präsident Masaryks Nationalismus; F. W. Foerster: Präzident Masaryk als moralische Macht in Europa; Em. Rádl: Masaryk und die westliche Kultur; Aus der Aera des Agramer Hochverratsprozesses; Masaryk über sich selbst; Masaryk und das Slaventum. — 66. sz. Ausstellung tschechoslovakischer Druckwerke aus dem XV. Jahrhundert. Tudósítás a Nemzeti Könyvtárban március 7-én megnyitott bibliográfiái kiállításról. — 169. sz. Lujo Vojnovil: Die Orjuna. A szerb „Orjuna" (Organizacija Jugoslovenskih Nacionalista) keletkezésének és fejlődésének rövidre fogott története. Robotnícke Noviny. (Pozsony.) 1925 február 12. Chaloupecky contra Skultéty. Cikkében részletesen foglalkozik azzal az irodalmi vitával, amely Chaloupecky és Skultéty között felmerült az előbbinek „Staré Slovensko" című munkájával kapcsolatban. Chaloupeck}-, aki a pozsonyi egyetem cseh tanára, ebben a könyvében a tótság kultúráját bastard kultúrának jelentette ki, magát a tót népet pedig különös magyarországi néptörzsnek, amelynek ezeresztendős magyar rabsága a mesék világába tartozik. Skultéty erre a könyvre éleshangú cikkben válaszolt, amelyben egyrészt megydönteni iparkodott Chaloupecky állításait, másrészt követelte, hogy Chaloupeckyt tanításai miatt, amelyek a legnagyobb mértékben sértik a tótság nemzeti önérzetét, haladéktalanul fosszák meg pozsonyi katedrájától. Slovak (Pozsony.) 1925 március 3. A végső döntés Chalonpeekyről. Cikkében a Matica választmányának február 19-i ü'éeén a Chaloupeckyügvben hozott határozatot közli. A választmány Vlcek Jaroslav elnöklote alatt kimondotta, hogy Chaloupecky művének a tót kultúra és a tót nyelv ellen írott fejezetei egyáltalában nem tudományosak β így azokkal kapcsolatban nem is lehet szó a tudományos kutatás szabadságának korlátozásáról. Ezért a Matica választmánya teljesen azonosítja magát Skultéty álláspontjával. — Március 25. Chaloupecky ügye a miniszter előtt. Cikkében Hlinka Andrásnak a kultuszminiszterhez intézett interpellációját közli Chaloupecky ügyében, amelyben Hlinka a miniszter intervencióját kéri és intézkedését arra nézve, hogy a jövőben a tót nemzetet, kultúráját és nyelvét ilyen minősíthetetlen támadások ne érhessék. Slovenská Politika. (Pozsony.) 1925 március 5. Az egyetem és a Matica. Vezércikkében támadja a túrócszentmártoni Maticát, hogy a Skultéty-Chaloupecky-féle irodalmi vitában Skultéty mellett foglalt á'lást. Slovensky Deiiník. (Pozsony.) 1925 február 26, 27, március 3, 5, 6, 8, 11, 13, 14 és 18. Ján Janiek, képviselő: Az amerikai tótok részvétele a forradalmi mozgalomban. Cikksorozatban ismerteti az amerikai tótok mozgalmait a világháború alatt. — Március 4. A tótok Bécsben. Adalékok a bécsi tótok szervezkedésének történetéhez. — Március 10, 11, 12, 14, 15, 19, 22, 24 és április 1. A Tátra fölött· villámlik. Ε cím alatt tárcarovatában sorozatos tanulmányt közöl az 1848—49-i tót fölkelésről a bécsi udvari és állami levéltárban levő okmányok alapján. A cikkíró ezerint: „A hivatalos magyar történelem meghamisította az 1848—49. év szent kezdetét. Mi most az ú. n. Kossuth-okmányokból — amelyeket az osztrák kormány Világos után elkobzott — bebizonyítjuk, hogy Hodzsa, Húrban és Stúr felszabadító harcnak voltak vezérei, hogy nem voltak a reakció segítőtársai, hanem azon mozgalomnak voltak harcosai, amely Magyarország nemzeteinek vissza akarta adni az önrendelkezés jogát, nemzeti és