Századok – 1925-1926
Értekezések - MADZSAR IMRE: Az elemi oktatás fővárosunkban a török kiűzése után 25
34 MADZSAR IMRE. Utódai voltak az itt tárgyalt korszakban,1 azaz 1776-ig: Kindervatter János Frigyes (1727—1734), Lausegger András (1736—1753), Vallerszky Ignác (1754—1755), Punzenberger Ferenc Antal (1756-tól 1765 május 15-ig, mikor lemondott) és Clement Pál Antal (1765-től). Ezek közül Vallerszky és Clement orgonisták is voltak, miért az utóbbi 100 forintot kapott, Punzenberger pedig (szül. 1729-ben) templomi basszista évi 50 forint fizetéssel. Segédtanítóról először 1732-ben hallunk (kap havi 2 forintot) s ugyanakkor már Kindervatter tanító a tanulók megnövekedett száma miatt iskolául és magának lakásul még ee:y helyiséget kénytelen bérelni évi 55 forintért. A tanulók számat 1732—1774 között 40— 80—140-re teszik. Míg Óbudán a katholikus tanítónak 1774-ben 147 forint jövedelme volt a stólából, addig a Várban ennek nagyobb részét a sekrestyés élvezte s a ' Az elemi iskolákról és tanítóikról közölt adataim forrásai: 1. Az 1732., 1756. és 1762. évi canonica visitatiók jegyzőkönyvei az Országos levéltárban (Acta. Jesuit. Bud. 4. es. 43. és 19. es. 1.), a székesfővárosi levéltárban, a belvárosi plébánia irattárában és Miller Historiographia Ecclesiarum L. R. Civ. Budens. c. kéziratos művében (Nemzeti Múzeum fol. lat. 400), valamint a budai jezsuita rektoroknak ezekkel kapcsolatos 1755-i és 1761-i jelentései az Országos levéltárban (Acta Jesuit. Bud. 4. es. 26. és 10. es. 12.). 2. Az esztergomi vicarius és Pestmegye ejlentései a helytartótanácshoz. Órsz. Levéltár (H. T. Relig. Lad. K. fasc. 48., Lad. E. fasc. 8—12. fund.) és Kovachich M. G. Collectio relationum offic. de statu sehol. Cath. c. kéziratos gyűjteményében (Nemzeti Múzeum fol. lat. 105), valamint Pest város 1774-i jelentése a székesfővárosi levéltárban 3. A városi számadáskönyvek és tanácsjegyzőkönyvek a székesfővárosi levéltárban. 4. A Schmall Lajos: Adalékok Budapest székesfőváros történetéhez c. művében, I. köt., 186. 1. és II. köt., 288. 1. közölt névjegyzékek Buda és Pest tisztviselőiről és alkalmazottairól. Sajnos, Schmall nem idézi adatainak forrásait s így csak itt-ott volt módomban azokat ellenőrizni vagy helyesbíteni. Peiener Ignác: Budapest a XVIII. században, Budapest, 1900. c. művének a pesti elemi iskolákról szóló része (53—58. 1.) teljesen Némethy Lajos: A pesti főtemplom c. művéből (182—84.„ 199—200. és 336—342. 1.) Van, olykor szószerint, kiírva a forrás idézése nélkül és nem egy tévedéssel. így Némethy a 336. lapon egyáltalán nem mondja, hogy a külvárosi elemi iskola, már 1713-ban fennállott. Megtévesztette különben Peisner e félreértése Havas Istvánt is, kinek Budapest községi oktatásügyének vázlatos története Budapest é. n. című műve egyébként a régibb korszakokkal csak röviden foglalkozik s inkább a XIX. századra vonatkozólag nyújt becses adatokat.
