Századok – 1925-1926
Értekezések - SEBESTYÉN JÓZSEF: A székesfehérvári prépostság és káptalan egyházi kiváltságai - 376
4 SZÉKESFEHÉRVÁRI PRÉPOSTSÁG ÉS KÁPTALAN ECYHÁZI KIVÁLTSÁGAI. 381 templomot, melyhez adjanak két telket ugyanannyi szolgával, lóval és igavonóval, hat ökörrel, két tehénnel és 30 aprómarhával.1 A szent király, kinek az egyház volt jóformán minden gondolata, nemcsak alattvalóinak írta elő a törvényeket, hanem azokat magára nézve is kötelezőknek tartotta. Királyi bőkezűséggel gondoskodott az egyház szolgáiról, maga járt elől e tekintetben jó példával. Természetes, hogy kedvelt fehérvári káptalanja is legnagyobb gondoskodása tárgyát képezte. Adományozásairól azonban csak egy kis töredék maradt fönn az utókorra. Ezek között mindenesetre külön figyelmet érdemel az a kis részlet, melyet Garai László nádor egy 1412-i átiratából ismerünk. Midőn ugyanis a fehérvári káptalan Báthmonostori Tőttös Lászlóval pörösködött Paliport és Lak birtokok fölött, a nádor előtt a káptalan bemutatta III. Béla király egv aranybullás levelét, mely tulajdonképen átírása volt Szent István egy 27 faluról szóló adománylevelének.2 Ugyancsak Szent Istvánnak a fehérvári káptalan iránt tanúsított bőkezűségét bizonyítja II. Endre egy 1229-ben kelt oklevele. Ebben Endre király a pannonhalmi apátság és a fehérvári káptalan somogyi birtokviszonyait rendezi. Fölsorolja a káptalan összes Somogyban fekvő birtokait s ezek között név szerint megnevezi azokat a falvakat, melyeket a káptalan Szent István adományozásából bírt. Ezek: Buduna, Wodoy, Merena, Merene, Bagat és Teluki.3 — Ezen adatok természetesen nem meríthetik ki Szent István birtokadományait, némi halvány képet mégis adnak arról a bőkezűségről, melylyel a szent király a fehérvári káptalan iránt viseltetett 1 Závodszky Levente: A Szent István-, Szent László- és Kálmán-korabeli törvények stb. 1904. 45. o. * Garai Miklós nádor Visegrád, 1412 nov. 19-i kelettel III. Béla aranybullás levele nyomán a következő szószerinti részletet közli Szent István adományleveléből: . . . „quartadecima Zaksw, cuius meta ab oriente incipitur ex ara porcorum, que sita est super rippam fluminis Wayas, ex qua ducitur ad paludem, que vocatur .... ab hac vero dirigitur ad aliain, que vocatur Myruhthy istaque mittit earn in fluvium Dobordon per plagani australem, inde per silvarum devium porrigitur ad duas arbores cruce signatas, ex quibus ducitur ad flumen Danobii, per quod tenditur ad partem Arctois in viam, que dividit marcam dei genetricis atque sancti Benedicti confessoria domini, per quam venitur ad predictum fluvium Wayas, inde vergit per très fauces eiusdem fluminis, que sunt: Ru buz Hwthyoz, et Vileti ad aram prenotatam. Zichy Okni. VI- 199. o. ' Wenzel: Árpád-kori új Okmánytár. VI. k. 466—477. ο.
