Századok – 1925-1926

Értekezések - MADZSAR IMRE: Az elemi oktatás fővárosunkban a török kiűzése után 25

28 MADZSAR IMRE. paloták és főiskolák emelkedtek területén. Káptalani székhely és birtok a középkorban, majd az Anjouk idejében csere útján a királyoké lesz s a mohácsi vészig a magyar királynék bírják. A török uralom idejében a legközelebbi dunamenti végvárnak, Komáromnak vitézei többször visszafoglalják Visegrád, Óbuda környékét s igazgatás szempontjából a várhoz csatolják. Ez a magyarázata annak, hogy mikor I. Lipót 1659-ben a komáromi vár építésére áldozott összeg fejében a vár birtokait Zichy Pál győri kapitány fiának Istvánnak adományozza, az oklevélbe Óbudát és Visegrádot is beleírják. A végleges visszahódítás után a Pestmegyébe kebelezett Óbuda mezővárost csakugyan a Zichyek veszik tulajdonukba és bírják a fiúág kihaltáig, illetőleg 1766-ig, mikor gróf Zichy Miklós özvegye a fiscussaJ folytatott hosszas per után évjáradék fejében a koronának átengedi.1 Míg Óbudán a betelepítés, a plébániáról és iskoláról való gondoskodás a földesúrra tartozott, addig Pesten és Budán az újjászervezés jogi alapja az az egykorú felfogás, mely szerint minden visszafoglalt föld a fegyver jogán (iure armorum) a királyé.2 Mivel pedig a koronabirtokokat a kamara kezeli, I. Lipót a bécsi udvari kamara alárendelt szerve gyanánt fölállítja az ú. n. budai kamaraigazgatóságot, mely alá tartozott Budán és Pesten kívül Érsekújvár és Esztergom, majd fennhatósága fokozatosan kiterjedt a többi visszahódított területre is. A Budán székelő báró Wernlein János kamaraigazgató 1687-ben váltja fel a polgári ügyek kezelésében a katonai parancsnokokat. Az ő feladata volt a betelepítés intézése. Mihelyt az első polgárok új otthonukban úgyahogy berendezkedtek, kinevezi Budán még 1687-ben, Pesten a következő esztendőben a városi tanácsot, mely azonban sokáig nem volt egyéb, mint szerény hatáskörű végrehajtó szerve a kamaraigazgatóságnak. 1 Orsz. Levtár Process. Fisci Reg. 417. V. ö. Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története. I. köt. első fele. Pest 1870, 48. 1. Palugyay Imre: Magyarország történeti stb. leírása. I. köt. Pest 1852, 141—44. 1., Érdly János: Az óbudai Kis-Cellről (Üj Magyar Múzeum 1850—51. CDLXIX. 1.). Peisner i. in. 128—9. 1. 2 Elvi formulázását 1. például a Kollonics-féle Einrichtungswerkben. Th. Mayer: Verwaltungsreform in Ungar.i nach der Türkenzeit. Wien u. Leipzig 1911, XXIX. 1.