Századok – 1925-1926

Értekezések - BALOGH JOLÁN: Mantegna magyar vonatkozású portréi 234

236 BALOGH JOLÁN. Pannoniussal, ki miután Ferrarában Guarinonál humanisztikus tanulmányait befejezte, Paduában jogot hallgatott. A magyar humanista Guarino házában, ki az antik kultúra példaadó erejével igyekezett tanítványai jellemét, gondolkozásmódját kifejleszteni,1

teljesen hasonló légkörben nevelkedett, mint Mantegna. Mikor kapcsolatba kerültek egymással, bármennyire is fiatalok voltak még, kiváló képességeikkel már kivívták kortársaik csodálatát és becsülését, minek bizonysága, hogy nagy, monumentális feladatok megoldására kaptak megbízást. Mantegna, ki gyorsan túlszárnyalta mesterét, Squarcionet, a Capella Ovetari (Eremitani) hatalmas freskóciklusát festette. Janus Pannonius pedig, kinek nagy latin és görög tudásáról, csodálatos költői tehetségéről legendákat meséltek a kortársak,2

az Ilias latin fordításán dolgozott, amivel Y. Miklós, a kiváló humanista pápa bízta meg,3

ki szenvedélyes hévvel törekedett arra, hogy a görög klasszikusokat a latin nyelvbe való átültetés által közkinccsé tegye.4

A hasonló neveltetés, a hasonló törekvések, a közös ideálok úgy látszik szorosabb kapcsolatot létesítettek az olasz festő és a magyar költő között, amiről tanúságot tesz az, hogy művészetüket és tehetségüket egymás dicsőítésének a szolgálatába állították. Mantegna kettős portrét festett a magyar humanistáról és annak jóbarátjáról, Galeotto Marzioról,6 Janus Pannonius pedig hosszú elégiában magasztalta Mantegna művészetét. (Laus Andreae Mantegnae Pictoris Patavini. Anno MCCCCLVIII.e) Sajnos, e kettős S. 8. — Crowe and Cavalcaselle: A history of pain tins in North Italy. I. ed. 1871. Vol. I. p. 334; II. ed. 1912. Vol.. II. p. 38. 1 V. ö. Kristellernek Guarino működéséről írott jellemzését (op. cit. p. 11). 2 Vespasiano Bisticci „Vite degli uomini illustri del secolo-XV." c. munkájában levő életrajza. Batt. Guarino levele Giov. Bertucciohoz 1467 április 9-én. (Abel: Adalékok a humanizmus történetéhez Magyarországon. 1880. p. 222, 203.) 3 Fraknói: Vitéz János élete. 1879. 154. 1. V. ö. Janus Pannonius költeményét: „Ad Nicolaum V. Pont. Max. de Homero traducendo". <Ábel 103. 1.) 1 Pastor: Geschichte der Päpste. I. 1901. S. 532. 5 Jakob Burckhardt szerint talán az első kettős portré a quattrooentóban, melynek alakjait nem rokonság vagy politikai állás, hanem szubjektív kapcsolat, barátság köti össze. (Das Porträt in der Malerei c. értekezése Beiträge zur Kunstgeschichte von Italien c. posthumus könyvében. 1898. S. 194.) 6 Jani Pannonii Poemata. Trajecti ad Rhenum 1784. T. p..