Századok – 1925-1926

Értekezések - REDLICH OSWALD: Savoyai Jenő herceg 225

232 REDLICH OSWALD. ség uralkodjék s a katonai vétséget még magasrangúaknál is szigorúan büntette. Jenő herceg alapította a hadmérnöki akadémiát és ő vetette meg alapját a katonai levéltárnak. De azt, amit a monarchia jövőjének biztosítására szükségesnek mondott, egy erős, jól felszerelt állandó hadsereg létesítését, azt nem érhette meg, mert ehhez hiányzott a legszükségesebb kellék, a telt kincstár. A francia szupremácia ellen évtizedekig tartó háborúk, valamint a. török hadjáratok megalapították ugyan a monarchia nagyhatalmi állását, de nem engedték meg, hogy, lélekzethez jutva, pénzügyi gazdálkodásában alapos reformokat vihessen keresztül. Valóban csodálatraméltó, hogy a többszöri kétségbeejtő pénzügyi helyzet dacára e nagy küzdelmeket becsülettel és eredménnyel lehetett megvívni s ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a pénz- és élelmiszerhiányt, a csapatok kisebb létszámát és rossz felszerelését a hadvezérek kiválósága s főleg 1697 óta Jenő herceg katonai lángesze ellensúlyozta. Tagadhatatlan, hogy 1703-tól kezdve a kiváló gróf Starhemberg Gundakar kamaraelnök alatt — kit Jenő herceg mindenkor támogatott — a pénzügyek rendezésére és javítására helyes intézkedések történtek, de igazi változás csak a nagy Mária Terézia idején állhatott be, azoknak a gyökeres reformoknak árán, amelyekkel az egész szervezetet alapjaiban módosították. Ilv radikális reformoknak ideje Jenő herceg korában még nem érkezett el s maga a herceg ezekkel szemben talán túlságosan konzervatív álláspontot is foglalt el s tartózkodóan viselkedett ama merkantil irányzattal szemben, melyet VI. Károly annyira ápolt és elősegített. Jenő hercegnek annyiban igaza volt, hogy a kellő tőke nélkül kezdett vállalkozásoknak nagyrészét utóbb el kellett ejteni. Jenő hercegnek e felfogásában e kiváló ember egyik gyengéjét láthatjuk meg. Jenő herceg, nem tekintve hadi és államférfiúi nagy ságát, egyébként is rendkívüli egyéniség volt. Az ő korában rendkívüli jelenség az a feltétlen becsületesség és jellembeli tisztaság, amelyek őt jellemzik. Találó az, amit 1695-ben leírt, abból az alkalomból, amikor észrevette, hogy sógora, Viktor Amadeus savoy ai herceg, a császár és a szövetségesek ügyét titokban elárulja s hogy erre őt is rá szeretnék venni. Ε mondása így szól: „Tudja meg egész Európa, hogy sem Házam vére, sem annak érdeke egy pillanatra sem fog becsületemben s köteles-