Századok – 1925-1926
Értekezések - KASTNER JENŐ: Kossuth és Mazzini 1
10 KASTNER JENÖ. Ágensei egy Gregics Mátyás nevű magyar katonaszökevény káplárral léptek érintkezésbe Türr útján, aki ekkor Torinóban tartózkodott. Gregicset bízták meg a Lugano környékén élő magyar emigráltak és katonaszökevények megszervezésével, hogy amint kitör Lombardiában a lázadás, segítségére siethessenek. Azután adnak neki egy igazolványt, melynek hordozóját Kossuth Lajos Londonból 1853 január 1-ről keltezett aláírásával a maga megbízottjának és olaszországi kiküldöttjének ismeri el. Füzessy Jenő álnév alatt Torinóba küldik. Itt állítólag beszél Türrel, kinek azonban a tervezett milanói lázadás részleteiről nincsen tudomása. Kalandos úton Mazzini elvbarátai eljuttatják február 3-ára Milanóba, ahol egy kocsmában azonnal érintkezésbe lép néhány magyar huszárral s különösen kettejükkel — Horváth és Vainassyval — a következő napokon is megbeszélést folytat. A terv az volt, hogy amint kiüt a lázadás Milanóban, a magyar katonák csatlakoznak hozzá. De hogy Mazzini erre milyen messzemenő terveket épített, mutatja az, hogy Klapka Györgynek január végén levelet ír Genfbe, melyben őt sürgősen magához hívja Luganóba. Azt akarta, hogy a fölkelés első sikerei után ő álljon a magyar katonák élére. Így ígérte a milanói huszároknak is.1 Klapka csak február 6-án vagy 7-én érkezhetett Luganóba. Mazzini izgatottan mondja el neki, mi készül. Épp várja a híreket a fölkelés sikeréről. De mikor másnap este újra fölkeresi, már kétségbeesetten találja. Megtudta a milanói lázadás csúfos kudarcát. A rajongó forradalmár kis eszközöktől óriási hatást várt s most hirtelen összeroppan. „Alles ist verloren, seufzte er auf. Ich bedauerte ihn von Herzen; er hatte sich von seiner masslosen Einbildungskraft hinreissen lassen, meinte es aber redlich mit seinem Vaterlande" — mondja Klapka emlékirataiban.2 Az osztrák reakció kérlelhetetlen szigorral járt el. A két huszár, ki magyar társaik föllázítására vállalkozott, néhány nappal később az őrségen agyonlőtte magát. Gregics káplárnak sikerült ugyan elmenekülnie, de egy évvel később, mikor Genfben összeköttetésbe került Orsinivei is, kit nagyobb hatás kedvéért mint Mazzinit 1 L'Opinione 1853 febr. 9 (40. sz.)-2 G. Klapka: Erinnerungen. Zürich, 1887. 301. és kk. 11.