Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Várady L. Árpád: Lonovics József római küldetése. Ism. Patek Ferenc 193

TÖRTÉNETI IRODALOM. 193-lalniok. Morális mentség tehát van Zichy Ödön eljárására, halálbüntetése tehát nem annyira az igazság diadalának, mint inkább a fiatal hadvezér fegyelmet szilárdító, elrettentő példaadásának tudandó be. Hosszasan foglalkozik Steier a híres váci proklamációval, valamint az orosz beavatkozás előkészítő tárgyalásaival. Mindezen kérdések vizsgálatánál nyilvánvalóvá válik, hogy Steier általában optimista szemlélője szabadságharcunknak. Nem látszik észrevenni, hogy a küzdelem sorsa eldőlt abban a pillanatban, amidőn a császári csapatok fegyverrel elnyomták az örökös tartományok, valamint az olaszországi szabadságmozgalmakat. A külföldtől legfeljebb ideig-óráig tartó nem hivatalos biztatásra, akárcsak Rákóczi Ferenc idejében, legjobb esetben némi diplomáciai segítségre számíthattunk. A küzdelem tehát ekkor már reménytelen volt, hadi sikereinkkel legfeljebb kedvezőbb feltételű békére számíthattunk. Az orosz beavatkozás, amelyet leginkább az osztrák hadvezetőség tehetetlensége folytán mutatkozó idegesség tett szükségessé, tehát lényegében nem döntötte el a küzdelmet, csupán meggyorsította a magyar végzetet. Összefoglalva az elmondottakat, azt hisszük joggal állapíthatjuk meg, hogy Steiernek ez a munkája nem sikerült, és pedig nem sikerült, mert a szerző nem alkalmazott helyes módszert és engedni volt kénytelen a kiadó üzleti érdekeinek. Ilyenformán nem adhatott igazán tudományos művet, hanem meglehetősen efemer értékű publicisztikai munkát, mely bizonyos vonatkozásaiban kiforratlan ítéleteivel alkalmas a szerző által bizonyára nem óhajtott téves ítéletekre és következtetésekre is. Pázmándy Dénes egyik napilapban (A Mai Nap 1925, április 29.) úgy üdvözli Steier könyvét, mint amely egészséges reakciót jelent a szabadságharcról vallott eddigi történetírói felfogással szemben, nem mulasztva el természetesen, hogy élesen és ami a fő, igaztalanul meg ne támadja a bécsi magyar történeti kutatások vezetőit Károlyi Árpáddal az élükön. Pázmándy cikkére kár volna egy szót is vesztegetni, •csupán azon hitünknek adunk kifejezést, hogy erre a dicséretre bizonyára Steier Lajos sem vágyott. Tóth László. Várady L. Árpád: Lonovics József római küldetése. Függelékül: Lonovics római naplója. — Kiadja a Szient István-Akadémia. Budapest, 1924. 8°, 278 lap. A nemrég elhúnyt szentéletű és nagyérdemű kalocsai érseknek ezt a munkáját bizonyos megilletődéssel olvassuk. Valószínűleg csak kevesen tudják, hogy szívénél, tudásánál, •önzetlen jóakaratánál és áldozatkészségénél fogva mennyire méltó volt a szerző arra a magas méltóságra, ámelyet el-Századok. 1925. IV—VI. füzet. 13