Századok – 1925-1926
Értekezések - HERZOG JÓZSEF: A m. kir. hitelfőpénztár megszervezése és működése Mária Terézia korában - 160
168 HERZOG JÓZSEF. Âm e második határnap is lényegesen eltolódott a pénztárjavadalmazás kérdése miatt, amelyet a kamattörlesztés tekintetében csak az 1774 március 13-i királyi rendelet szabályozott, a pénztár működésének megkezdését ezúttal visszamenőleg 1774 január l-re tűzvén ki.1 Ε rendelkezés végrehajtásának most már nem volt akadálya, mivel a kamarafőpénztár a bizottság intézkedésére már 1773 július 1-je óta a hitelügyi be- és kifizetéseket elkülönítve kezelte. A hitelfőpénztárnak 1774 márciusában megkezdett tényleges működésével a hitelügynek az 1772 november 15-i királyi leiratban elrendelt újjászervezése legnagyobb részt befejeződött. A szervezet legalsó fokán számszerint közel negyven külső kamarai vagyis harmincad-, só- és uradalmi pénztár állott.2 Ezek nemcsak a kölcsönök befizetését fogadták el, hanem a tőke- és kamattörlesztéseket is teljesítették. A befizetett összegekről a kamarának azonnal jelentést tettek, róluk a feleknek ideiglenes nyugtát adtak, amelyet utóbb a kamara nevében kiállított s hozzájuk kézbesítés végett leküldött kötelezvénnyel kicseréltek. A befolyt készpénzt külön jegyzék kíséretében a náluk bevételezett kamarai jövedelmekkel egyidejűleg negyedévenkint a pozsonyi kamarafőpénztárnak szolgáltatták be.. Ugyanezzel az alkalommal a hitelezők által a teljesített kamatfizetésekről a kamarafőpénztárra kiállított nyugtákat, valamint a tőketörlesztés esetén visszavett kötelezvényeket is ugyanoda készpénzül beküldötték. A kölcsönök felmondását azonnal be kellett jelenteniök, hogy a náluk ez esetben netán szükséges nagyobb pénzösszegről idején gondoskodás történhessék. Ε külső kamarai pénztárak, jóllehet most előadott működésük tekintetében a hitel főpénztárnak valóságos fiókpénztárai voltak, annak felállításáról nemcsak értesítést nem nyertek, de még működéséről sem szerezhettek tudomást. Ügymenetük az új hitel szervezet elpalástolása céljából oly módon szabályoztatott, hogy közvetlenül csak a kamarával és annak főpénztárával érintkeztek.3 Ez utóbbi kettőnek az 1 U. o. 1774:25. 2 U. o. 1773:1.. 1774:46.. 1778:75. Utóbb a fiókpénztárak száma szaporodott. Köztük az ország területén kívül fekvő (pl. a stájerországi Fürstenfeldben fennállott harmincadhivatal) is előfordul. 3U. o. 1773:1. (Circulare ad off. cam.)
