Századok – 1925-1926

Értekezések - GYALÓKAY JENŐ: A magyar nemes insurrectio reformtervei 1797-től 1809-ig 126

„ A MAGYAR NEMES INSURRECTIO REFORMTERVEI 1797-TÖL 1809-IG. 143 utászzászlóaljat akartak szervezni. (Később ennek a gondolatát is elejtették.) Bittner javaslata szerint ennek a zászlóaljnak egy nyolcadrésze békében is szolgálna, így tehát a béke- és a hadiállomány egymáshoz való viszonya sokkal kedvezőbb mint a gyalogságnál.1 Láthatjuk, hogy Bittner terve szerint az insurrectio altisztjeinek (és talán tisztjeinek is) jókora része a vármegyékben felében-harmadában betanított egyénekből telt volna szükségképen ki. Nem tudom elégszer ismételni, hogy ezek bizony vajmi csekély értékűek lehettek, akiktől az intézmény nem sok hasznos szolgálatot várhatott. t Bittner, akit a nádor majdnem folytonosan különböző fontos megbízásokkal küldözgetett ide-oda, a csapatszervezésből nem vette ki a részét. Látszik, hogy terve a zöld asztalnál, elméleti megfontolások alapján készült s nem számolt eléggé a gyakorlati megoldás elé gördülő akadályokkal, főként pedig az insurrectio természetéből folyó különös viszonyokkal. Ilyenformán, bárha van benne jó gondolat is, eredeti mivoltában nem szolgálhatott volna az újjászervezés alapjául. IV. Az 1805. évi insurrectio feloszlatása után még egy másik javaslat is került a nádor elé,2

amelynek szerzője Gosztonyi János ny. cs. k. huszárezredes volt,3

aki ezred-1 Az utászzászlóalj állománya 824 főben volt megszabva. („Vorschlag über die bei der Kön. Hung. Ins. Armee anzunehmende Stärke der Compagnien und Schwadronen." Wien. 1805 szeptember 20. — U. o.) 3 Orsz. Ltár: József nádor titk. ltára. Miscell. Off. Anni 1806, Nr. Χ. 3 Gosztonyi és Kövesszarvi Gosztonyi János 1758-ban· született Kisnémediben (Pest vm). Katonai szolgálatát az 52. gyalogezrednél mint ex propriis hadapród kezdette meg, de csakhamar átlépett a lovassághoz s mindvégig ott is maradt. Már az 1797. és 1800—1801. évi insurrectióban is szolgált, 1805-ben pedig a Pest vármegyei insurgens huszárezred parancsnoka volt. 1806-ban nyugalomba vonult, de 1809-ben újra szolgálatba állott s vitézül harcolt a jún. 14-i győri csatában. Még- a háború alatt vezérőrnagy lett s 1810-ben végképen nyugalomba ment. 1845 szeptember 5-én halt meg szülőfalujában. Olaj festésű arcképét a történelmi képcsarnok őrzi. Sokszor összetévesztik Gosztonyi József fel. aki 1813-ban ezredes s a 3. huszárezred parancsnoka lett. Ez 1820-ban ment