Századok – 1925-1926

Értekezések - GYALÓKAY JENŐ: A magyar nemes insurrectio reformtervei 1797-től 1809-ig 126

„ A MAGYAR NEMES INSURRECTIO REFORMTERVEI 1797-TÖL 1809-IG. 135 zada volt,1 akkor könnyen kiszámíthatjuk, hogy egyötödrésze, kerekszámban, 3200 lett volna. Körülbelül ezt a számot fogadhatjuk tehát el az insurrectio tervezett békeállományául. * Ha Esterházy javaslatát behatóbban vizsgáljuk, rögtön az a gondolatunk támad, hogy szerzője nem volt tapasztalt katonaember. Alapeszméje, hogy az insurrectiónak valamilyen állandó keretet kell adni, bizonyára helyes és se katonai, se magyar nemzeti szempontból nem gáncsolható. De a szervezés módja — úgy vélem — sehogyan se felelt volna meg az akkori idők követelményeinek. Mert hiszen arról van szó, hogy a vármegyék huszárjainak és hajdúinak mindenféle szolgálata az állandósítani kívánt insurgens huszánszázad (félszázad vagy szakasz) vállára nehezedjék. Már pedig azt senki se állíthatja, hogy a vármegye fegyveresei csak katonai szolgálatot tettek volna. Mert bizony volt közöttük hivatalszolga, ajtónálló, tömlöctartó, pandúr, háziinas és Isten tudja még miféle más, megengedett vagy csak megtűrt alkalmazásban levő ember. Ebből tehát az következik, hogy az az insurgens csapat, amely a most említett szolgálatokat is végzi, minden volna, csak az nem, aminek lennie kellene, t. i. szigorúan fegyelmezett katonaság. Egy ilyen — Esterházy javaslata szerint — tulajdonképeni céljától eltérően alkalmazott s az egyes járásokra felaprózott lovasszázad, fegyelem dolgában csakhamar a legmélyebb szintre zökkenne alá. Az egyívásúakat még talán összetarthatná valamiféle zsiványbecsület, de csak addig, amíg baj nincs. Kenyértörésre kerülvén a sor, bizonyára az egész csapat felmondaná a szolgálatot. Valaki talán azt vethetné a most hallottak egyik pontja ellen, hogy a mai csendőrség is apró őrsökre van osztva, de fegyelmét mindamellett jól fenn lehet tartani. Ez igaz, de viszont az is bizonyos, hogy a csendőrség csak a közbiztonság fenntartásával foglalkozik s nem végzi a vármegyei huszárok és hajdúk dolgát is. Azután meg a csendőrséget nem is viszik lovascsatába, ami az insurgens huszárság főfeladata lett volna. 1 Orsz. Ltár: József nádor titkos llára. Acta Ine. 1797. Nr. 5, 15A, 15B.