Századok – 1925-1926

Értekezések - KASTNER JENŐ: Kossuth és Mazzini 1

Kossuth és Mazzini. Az 1820-as 30-as évek demokratikus eszméi szellemi közösségben egyesítették Európa liberális gondolkozású férfiait. Egy nagy álmot hajszolnak. Céljuk minden népek szabadsága és megelégedettsége. A francia fox-ra­dalom és a napoleoni háborúk keserűségei után, a Szent Szövetség abszolutisztikus uralmának idején, új idealiz­mus fejlődik sokak lelkében, mely a világ boldogságáért küzd. A fiatal Giuseppe Mazzini már kialakulni látja egy jövendő demokratikus Európa képét. Hiszen a görög szabadságharc, a júliusi forradalom, a lengyel fölkelés, az Olaszországban folyton megújuló carbonari-lázadások — melyekben maga is részt vett — arra a meggyőződésre juttatták, hogy az már adva van a népek közlelkületében : megvalósításától csak egy lépés választ el. S Isten olyan szépen kijelölte folyókkal, hegyekkel Európa szükség­szerű államokra-oszlását!1 így gondolkodott a fiatal Mazzini, mikor 1832-ben „La giovine Italia" címen újságot indít meg Manseilles­ben köztársasági eszméinek terjesztésére és Olaszország egységének megteremtése érdekében. Pi'opagandája mind hangosabbá és hatásosabbá lesz. Fegyvertársakat keres, mert nemzeti céljainak megvalósulását is Európa demo­kratikus átalakulásától várja. És a Magyarországból érkező reformmozgalmak s nemzeti törekvések híre, egy Szegeden állomásozó olasz tiszt levele, mely a magyarok szabadságvágyáról szól, arra bírják, hogy Magyar­országban lássa hazájának legközelebbi segítőjét az osztrák abszolutizmus elleni küzdelemben, szembe­helyezkedve azzal az ellenszenvvel, mit a magyar csapa­tok jelenléte Lombardiában s a reakció eszközeiként való fölhasználásuk keltett. 1 I collaborator! della Giovine Italia ai loro ooncittadini. Edizione Nazioiiale III. 58. 1. Századok, 1925. I—III. füzet. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom