Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Pester Lloyd - 101
50 TÖRTÉNETI IRODALOM. 101 egységnek csak az összes részekkel közös ügyekre való korlátozását. Függeléke rendkívül értékes leveleket, emlékiratokat és okmánytárakat tartalmaz. — Chromt, Α.: Die österr. Frage. 90. S. Würzburg: Kabitsch. Tárgyalja a német elem hanyatlását Ó-Ausztriában 1866 óta, amióta a korona a cseh, lengyel és a magyar elem felé hajlót. A német liberális párt eeim tudta a német befolyást megmenteni, a belső küzdelmek Németország számára is kérdésessé tették Ausztriának, mint szövetségesnek értékét. A világháborúban a nem német elemek felmondták a szolgálatot és Ausztria 5 életképtelen részre bomlott föl. Híve a Németországgal való egyesülésnek. Fritz Arnheim ismerteti a finn történeti irodalmat. H jelt Edv.: Frân händelserika ár Upplevelser och minnén fràn krigsären och vistelsen i Tyskland 152. o. Helsingfors: Söderström 1919. Ebben a könyvben a szerző, aki az első berlini finn követ volt, de már előbb is Németországban tartózkodott, személyes tapasztalatok alapján beszámol a háború kitöréséről, a finn függetlenségi nyilatkozatig lefolyt eseményekről, a német felszabadító expedíció kiküldéséről és Ludendorff szerepéről, a finn trón tervezett betöltése körüli eseményekről és végül a német összeomlásról. Értékes jellemrajzokat is közöl német államférfiakról. — Goltz, Rüdiger Gr. v. d.: Meine Sendung in Finnland und ins Baltikum. 312 S. Leipzig: Koehler 1920. Goltz, mint az 1918-i finnországi német expedíció vezetője, Ludendorff megbízásából a katonai cél mellett egy politikait is igyekezett olérni : a finn és orosz kommunisták uralmának letörése mellett a finnnémet kapcsolat megerősítését. Műve szerint mindkettőt fényesen megoldotta. — Thesleff Vilmos: Upplevelser under Krigsären 1914—1918. 169. Helsingfors: Schildt 1918. Az első finn hadügyminiszter emlékiratai a finn szabadságharcról szubjektív modora miatt csak másodrangú forrást alkotnak. — Stecknberg Herrn.: Ostkarelien im Verhältnis zu Russland u. Finnland. 32. S. (Stockholm 1918.) Ismerteti a finn-ugor népek elterjedését, majd a keletkaréliai kérdést, vagyis a finn lakosságnak azt a törekvését, hogy Oroszországtól elszakadva, Finnországhoz csatlakozzék, egyszóval Nagy-Finnország kialakulásának egy fontos mozzanatát. 1923. 11. kötet. Zur Literatur über den Weltkrieg c. fejezetben Schuster Georg ismerteti a Schwarte M. által kiadott: Der grosse Krieg 1914—18. c. monumentális munkát, melynek 5. kötete a világháború osztrák-magyar részét írja le. Szerzői a világháborúból ismert nevű törzstisztek. Hoen, a wieni hadi levéltár igazgatója leírja az osztrák-magyar haderő fejlődését és azokat a körülményeket, amelyek annak teljes kifejlését megakadályozták. Előadja a háború hiányos előkészítését, a mozgósítást és a háború egyes fejezeteit, amelyekről a többi író részletesen beszámol. Ismertető szerint a mű szükségessé teszi a németek ezámára, hogy az osztrák-magyar dolgokról alkotott véleményüket utólagosan revízió alá vegyék. — Ugyanebben a fejezetben Schuster G. ismerteti a Dickhuth-Harrach kiadásában megjelent „Im Felde unbesiegt" c. háromkötetes művet, melynek 3. kötetét Kerchnawe, G.: Österreich. Erlebnisse im Weltkriege, erzählt von Mitkämpfern 296. S. München: Lehmann címen adta ki. Ez a mű nemcsak a hadvezéreket, hanem a kitűnő katonaanyagot is ismerteti, mely négy és fél évig teljesítette nehéz kötelességét. Szintén azokhoz a művekhez sorolja, amelyek alkalmasak arra, hogy a német közvéleményt az osztrák-magyar hadsereg teljesítményei iránt igazságosabb ítéletre hangolja. Pester Lloyd. 1923. 119. esti sz. Wertheimer, Eduard v.: Zur Ermordung des Grafen Lamberg. Galánthai Balogh János és gróf Batthyány Lajos ellen Lamberg meggyilkoltatása miatt emelt vádakról. — 126. esti sz. Schay, Gustav: Der Krieg gegen Rumänien 1916-17. Nagy hasonló
