Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Mitteilungen aus der historischen Literatur 99
TÖRTÉNETI IRODALOM. 99 ceolatba hozza a hozzájuk fűződő bel- és külpolitikai eseményekkel. Az orosz szlavofil mozgalomtól a pánszlávizmuson keresztül a neoszlávizmusig terjedő fejlődésnek előadása során fontos adatokkal gazdagítja Oroszország, a Balkán-félsziget, do különösen Ausztria-Magyarország modern történetéről való ismereteinket. A monarchia területén lefolyó események könyvének főrészét alkotják, aminek oka, hogy a háború alatt megírt könyvéhez az erre a részre vonatkozó anyag állt leginkább rendelkezésére. Mitteilungen aus der historischen Literatur. 1922. 10. kö-tet. Bleich ismerteti Heimelt, Hans F.: Ein Vierteljahrhundert Weltgeschichte 1894—1918. 152. S. Charlottenburg: Deutsche Verlagsges. f. Pol. ü. Gesch. 1919. c. munkát. Célja egy könnyen kezelhető, a mutató segítségével gyors felvilágosítást nyújtó vezérfonál az utóbbi 25 év világpolitikájáról. A német politika szerencsétlenségének szerinte nemcsak a szabad kéz politikájának túl enyhe kezelése, saját érdekeinek védelmében mutatkozott túlságos szerénysége és engedékenysége az oka, hanem főként szövetségeseiben véli azt feltalálni, köztük a széthulló és mégis kifelé területszerzésre törekvő Ausztria-Magyarországban. Zur Literatur des Weltkrieges c. fejezetben Schuster Georg ismerteti a következő munkákat: Stegemann, Hermann: Geschichte des Krieges Bd. 1—4. Stuttgart: Deutsche Verlagsanstalt. Hatalmas, a világháború minden fázisára kiterjedő munka, melyben szerző nagy stílbeli művészettel adja elő a világháború hadtörténetét. Megvan benne a képesség, hogy a dolgok mélyére lásson, mindenütt megvilágítja a döntő összefüggéseket és felvonultatja a nagy tettek mellett a politika változatos játékát is. — Ludendorff, Erich: Kriegführung und Politik 342. S. Berlin: Mittler 1921. c. munkája a világháború számos fontos problémájára vonatkozó történetkritikai méltatásokat tartalmaz. Vezérmotívuma túlmegy a Clausewitz-féle tételen: a háború a külpolitikának más eszközökkel való folytatása, szerinte az összpolitikának a háború szolgálatában kell állnia. Ebből a szempontból bírálja el a háború előtti és alatti eseményeket és megállapítja, hogy a háború előtt a politika és a hadvezetés összefüggését nem ismerték föl. — Kerchnave, Hugo: Der Zusammenbruch der österr.-ung. Wehrmacht im Herbst 1918. München: Lehmann 1921. Hivatalos jelentéseket, okmányokat gyűjtött össze a dunai monarchia összeomlásának történetéhez. Ezeket rövid, magyarázó jegyzetekkel köti össze és sajtókivonatokkal egészíti. Sötét, megrázó képét rajzolja a hadseregnek, melyet a borzalmas szenvedések és nélkülözések velejéig kimerítettek, a hazai állapotok és az elvakult nemzetiségek erkölcsileg megmérgezték. „Bulgária áruló elszakadása vezette be a véget, míg a katasztrófát siettette Magyarország hűtlensége, melynek önző politikája a monarchia bomlási processzusát már régóta előmozdította" véli a szerző. — Krauss, Alfred: Die Ursachen unserer Niederlage. Erinner, und Urteile aus dem Weltkriege 826. o. München: Lehmann 1920. Éles határvonalakkal rajzolja meg a monarchiában uralkodott politikai és katonai állapotok képét. Ludendorffal együtt vallja, hogy a politika és a hadvezetés egységes, céltudatos és hajthatatlan akarattól vezetett cselekvény. Oj adatokat közöl Károly császár — akiről ismertető különben igen éles hangon nyilatkozik — és méltatlan környezetének jellemzéséhez. Emellett számos harcászati és hadászati hiba, a két hadvezetőség egymás mellé rendeltsége, „Magyarország önzőén nemzeti politikája", a birodalomban a német nemzeti érzés hiánya és a pártszellem vezettek bukásunkhoz. — Falkenhayn, Erich v.: Der Feldzug der 9. Armee gegen die Rumänen u. Russen 1916—17. Teil 1—2. Berlin: Mittler. Az első részben ismerteti a vezetése alatt megvívott győzelmes hadjáratot, a nagyszebeni és brassói győzelmet. A második rész a romániai hadjáratot tárgyalja, kitér AZ ezt megelőző nehézségekre, köztük arrai 4*
