Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Hadtörténelmi Közlemények 812

812 TÖRTÉNETI IRODALOM. 812 Szeptember. Szeléuyi Ödön: Reformáció és ellenreformáció. Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességen című műve I. kötetének bírálata. Október. Gyulai Pál és Csengery Antal levelezése 1855—56. 12 levél az 1855 nov. 7. és 1856 dee. 14. közti időből, melyeket az ifjú gróf Nádasdy Tamás mentoraként külföldön (Berlin, Páris, München) időző Gyulai Pál és a Posten tevékenykedő Csengery Antal váltottak egymással, érdekes és becses korrajzi adatokkal szolgálnak, főleg azon idők irodalmi viszonyaira. November. Csengery Antal és Gyulai Pál levelezése 1858—62. Hasonlóképen érdekes levelek (számszerint 24) az 1858 szept. 10. és 1862 ápr. 4. közti időből, mialatt Gyulai Kolozsvárott tanárkodott. Hadtörténelmi Közlemények. 1918. január-április. Tóth Zol­tán: A huszita szekérvár a magyar hadviselésben. (I.) A huszita seregek nagy taktikai erősségével, a szekérvárral, 1421-ben cseh területen ismer­kedett meg a magyar sereg. 1423-tól 1433-ig az ismételt cseh betörések alkalmával hazánk területén még mindig megfordultak a hadiszekerek, magyar részről azonban a szekérvár-taktika ekkor még nem talált után­zásra. Az 1435-ben felállított telekkatonaság is éppen úgy lovas sereg volt, mint a nemesi bandériumok. A szekérvárat azok a cseh zsoldosok honosították meg nálunk, akik a huszita háborúk után nagy számban álltak magyar szolgálatba, jóllehet ezek igyekeztek a lovagi harcmódhoz idomulni. Szendrő mellett a törökön kivívott győzelemben már nagy­részük volt a Zsigmondtól küldött és hadiszekereikkel küzdő taborita csa­patoknak. A szekérvár ezentúl sűrűn szerepel harcainkban, de egyelőre mint idegen fegyvernem s még nem szerves alkotórésze a magyar sere­geknek. — Sseudrei János: Magyar hadtörténelmi emlékek a külföldi múzeumokban. (II.) A következő gyűjtemények magyar hadtörténelmi vonatkozású anyagát. ismerteti : 1. Grác: stájer tartományi hadszertár (XVI—XVIII. századi fegyverek). 2. Klagenfurt: Rudolfinum. Historisches Museum (u. a.). 3. Salzburg: Caroline Augusteum Museum (XVI—XVIII. | századi fegyverek). 4. Az ambrasi várkastélyban Tiroli Ferdinánd főher­cegtől alapított gyűjtemény (XVI—XVIII. századi fegyverek). 5. Inns­bruck: a székesegyházban I. Miksa császár mauzóleuma egyik oldalán dombormű ábrázolja Székesfehérvár 1490-i ostromát és bevételét. 6. Bécs­újhely: városi múzeum T'«nnka bég mellképe, Rákóczi Ferenc arcképe, lovaszászló). — Gárdonyi Albert: Fedák Mihály ezredes, a katonai Mária Terézia-rend vitéze. Fedák, aki Tarvie melletti, 1797 márc. 22—24-i hőstettéért kapta a Mária Terézia-rend kiskeresztjét, 1805-ben nyuga­lomba vonulva, Kassán lakott 1814 jún. 6-án bekövetkezett haláláig. Kassai házán és ingóságain kívül egyéb vagyona nem maradt s e szerén) hagyatékból is különböző tartozások kiegyenlítése után alig valami maradt örököseinek. Özvegye 1826-ba.n halt meg, két gyermeke sorsáról keveset tudunk. — Wertner Mór: Nagy Lajos király hadjáratai (1842— 1382). (I.) Bevezetőül a királyok ós országnagyok itinerariumainak nag)* i fontosságát hangsúlyozza a hadtörténelemre nézve. Ezután sorra veszi évről-évre azon adatokat, melyek oklevelekben és krónikákban Nagy Lajos hadjáratairól tanúskodnak, közölve egyúttal minden évről a király itine­ráriumát. Ilyképen a következő hadjáratokra talál adatokat: 1343-ban egy eddig ismeretlen szerb hadjárat; 1344-ben a tatárok és a rutének ellen, továbbá Erdélyben; 1345-ben Litvánia ellen, Lengyelországban a csehek ellen, Horvátországban néhány lázadó főúr ellen; 1346-ban Hor­vátországban, Velence ellen Dalmáciában; 1347-ben előkészületek Olasz­ország ellen; 1348-ban az olasz hadjárat folytatása; 1349-ben olasz had­járat; 1350-ben olasz hadjárat, szerbek ellen; 1351-ben a litvánok ellen. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom