Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Tárca - Áldásy Antal: Fraknói Vilmos † 837

840 TÁRCA. Magyarország és a szentszék közti összeköttetések történetét megírni, mely liárom terjedelmes kötetben látott napvilágot. Róma varázsának hatása alatt határozta el, hogy a magyar történettudománynak az örök városban állandó otthont teremt. A Magyar Történeti Intézet megalapítását a Magyar Töi'ténelini Társulat 1892. évi közgyűlésén jelentette be. Ezt az intézetet a maga költségén emelte, magának és a magyar történettudománynak otthonául. Nemfes elhatározással 1913-bán az intézetet a maga egészében a magyar államnak ajándékozta. A világháború miatt az intézet sorsa bizonytalanná vált, míg végre halála évében Fraknói Vilmos megérte az ölömet, hogy az intézet működését megkezdhette. Ő maga élte utolsó hónapjaiban mind gyakrabban foglalkozott azzal a tervvel, hogy leköltözik az örök városba, hogy ott fejezze- be életét. Hogy Fraknói Vilmos oly terjedelmű munkásságot fejthetett ki, mint kevesen a magyar történetírók között, az élete külső alakulásában leli magyarázatát. Életpályája kezdetén a nagyszombati érseki főgimnáziumban, majd az esztergomi érseki papnöveldében működött mint tanár, 1875-ben a Széchényi Országos Könyvtár őre lett, rá négy évvel a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, mely tisztet tíz éven át viselte. Ezek az állások lehetővé tették neki, hogy teljesen tudományos kutatásainak éljen és papi volta is sokkal kevésbbé vonta őt el a tudományos munkától, mint ahogy az világi emberrel szokott történni. Ehhez járult még az is, hogy egvházi pályáján ritka szerencse kísérte. Aránylag korán nyerte eí a nagyváradi stallum literariumot, ami megadta neki az anyagi függetlenséget és a módot, hogy egészen tudományos hivatásának szentelje magát. És Fraknói Vilmos valóban hálás volt a Mindenható kedvező kegyelme iránt. Egész életét a magyar tudománynak és egyházának áldozta, melynek hű fia és lankadatlan munkása maradt utolsó lehelletéig. Élte végén a Corvinának már említett történetén kívül még két nagy irodalmi terv foglalkoztatta. Az egyik Magyarország diplomáciai történetének megírása, melyet a. munkatársak egész sorának bevonásával tervezett. Ezt a tervet a Corvina kedvéért későbbi időre halasztotta. A másik, amelynek megírásán ő maga dolgozott, a Habsburg-ház összeköttetéseit Magyarországgal