Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Tárca - Holub József: Tagányi Károly † 833

834 TÁRCA. ment maradt; megmentette őt egyfelől levéltári foglalkozása, másfelől pedig a német történelemtudomány módszereinek alkalmazása, amelyek kritikáját sokkal élesebbé tették, mint francia mesteréé volt. Bármennyire bámulta is azonban őt, fényes tulajdonságai nem kápráztatták el és Salamon Ferencről adott mesteri portréjában az indifferentizmust, tehát épp azt a tulajdonságot emeli ki, mint a történetkutatónál a legszükségesebbet, amely Taine-nél, bármennyire is törekedett erre, nem volt meg. (Századok, 1887.) Taine, a 30-as évek „chasse aux documents" irányára visszahatáskép kissé lenézte az „érudits de bibliothèque"-et, az „amas de faits"-t, Tagányi azonban, bár természetesen csak eszköznek, alapnak tekintette ezeket, mindkettőt igen nagyra becsülte. S erudiciójának nagysága, adatgyűjtésének teljessége valóban csodálatos volt. Fővárosi levéltáraink s könyvtáraink anyagát senki sem ismerte úgy, mint ő s gazdag gyűjteményének adatait szívesen bocsátotta komoly kutatók rendelkezésére, akik így oly anyaghoz is hozzájutottak, amely nála nélkül rejtve maradt volna előttük. (L. pl. a budai basák levelezése kiadóinak előszavát.) Ennek a páratlan ismeretnek köszönhetjük az Országos Levéltár három nagy osztályának ismertetését (Századok, 1897) és a Közgazdasági Lexikon egyes fontosabb cikkeit kísérő „Levéltári Források" című rovatot, amely valóban „egyedül áll a maga nemében" s amelynek összeállítására csak a levéltári anyagban annyira otthonos s ily nagy lemondást kívánó munkát is szívesen vállaló Tagányi Károly vállalkozhatott. Azt hisszük, nem csalódunk, lia lokálpatriotizmusában, szülőföldje iránt való szeretetében keressük azt a tényezőt, amely érdeklődését a jog-, gazdaság- és társadalomtörténet felé fordította. Nyitra megye története volt az első kérdés, mely kutatásra ösztönözte; azonban a megyei monográfia a legsokoldalúbb s épp ezért a legnehezebb problémák közé tartozik. Oly sok alapvető kérdés vár ugyanis még tisztázásra történetirodalmunkban, hogy a monografus lépten-nyomon megakad munkájában s messzebb eső területekre is el kell kalandoznia, hogy egy-egy jelenség lényegét megismerve, annak hatását is kellőkép értékelhesse. így indultak meg Tagányinak közigazgatás-, majd település-, jog- és társadalomtörténeti kutatásai, s mivel