Századok – 1923-1924
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Turul 815
TÖRTÉNETI IRODALOM. 815 zsoldosai részére zászlót rendel. — Kárffy ödön: Két levél Dampierre haláláról. Károlyi (s nem, mint a szerző tévesen írja, Lorántfy) Zsuzsanna fejedelemasszony két 1620-i levelét közli. — Kárffy Ödön: Érsekújvár 1608-i rendtartása. Közli a rendtartás szövegét. Magyar Jövő. 1923. 105ц 107., 113., 115., 118., Í23„ 131., 135., 141. szám. Civitas Miskolc című cikksorozat Miskolc múltjából. A fejezetek következők: Szt. István temploma. A mindszenti csupros kép. Két miskolci sztrájk. (1675-ben a csizmadialegények és 1741-ben a mészáros-céh tagjaié.) Rákócziak residentiája. Thököly Imre a miskolci táborban. A miskolci kuruc-gyűlés. A 100 éves miskolci színészet. Magyarország. 1923. 169. szám. Lestyán Sándor. Az emigráns Kossuth Lajos ismeretlen levele. Magyarország felszabadításáról gr. Teleki Lászlóhoz Kiutahiából 1850 ápr. 18-án kelt levelét közli, melyben Kossuth az emigráció életéről és Magyarország felszabadítását előmozdító terveiről számol be. Szózat. 1923. 127. szám. Neumann Jenő. Tessedik Sámuel egy ismeretlen munkája. „Memorabilia szarvaschiensia" című munkájának ismertetése. — 137. szám. Pilch Jenő. Nagysarló. Karsa Ferenc 1848/49-es honvédfőhadnagy naplójából az 1849 ápr. 19-i nagysarlói csatára vonatkozó részleteket közöl. Turul. 1922—23. (XXXVII. k.) Aldásy Antal: Fejérpataky László 1857—1923. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 1923 márc. 8-i választmányi ülésén tartott megemlékezés. -— Karácsonyi János: Magyar Sibilla. A XIII. század végén élt egy bizonyos Sibilla nevű úrnő, Majs Mester özvegye, kit IV. László király egy oklevelében rokonának nevez. Bizonyára unokatestvére volt a királynak. IV. László anyjának, a kún Erzsébetnek, a boldog Margit szenttéavatási pőrében felvett jegyzőkönyv ogy adata szerint volt egy nővére, Anna; ennek egyik gyermeke lehetett az említett Sibilla, kinek férje, a Dáray-családból való П. Majs. nyilván e rokoni kapcsolatnak köszönhette V. István udvarában fényes emelkedését. Sibilla atyját a Keán-nemzetségbeli László erdélyi vajda személyében véli feltalálni a szerző, anyai nagyatyját pedig, tehát a kún Erzsébet királyné és Anna hercegasszony, nemkülönben Szventiszló Jakab bolgár cár apját bizonyos I. Terter kún fejedelemben. — Jakubovich Emil: Kún Erzsébet nőtestvére. Karácsonyi fenti értekezéséhez fűzi a maga mon-I danivalóit. Négy kiadatlan oklevél alapján kimutatja, hogy V. István kún feleségének, Erzsébetnek, volt egy nőtestvére, ki a Monoszló-nemzetségbeli III. Gergelyhez ment nőül. Ezen Gergely és két testvére, Egyed meg Péter, gyors emelkedése és szereplése V. István és IV. László alatt e rokoni kapcsolatból magyarázható. Ami a Karácsonyitól kimutatott rokonsági viszonyokat illeti, ezek szerinte a merész hipotézisek olyan láncolatával vannak bizonyítva, melynek eredményei nem mindenben megnyugtatók. A boldog Margit szenttéavatási perében felvett jegyzőkönyv azon adata, mely Annát V. István neje nővérének mondja, nyilván hibás. Ez az Anna magának Istvánnak volt a nővére s azonos IV. Béla azon Anna nevű leányával, ki férje, Rosztiszló herceg halála után Bosznia és Mácsó tartományokat bírta. Csehországból való visszatérte után még szerepet játszott Magyarországon. Az is kétséges, hogy a Karácsonyitól említett Sibilla Dáray II. Majs nádor felesége lett volna. Az a kérdés, hogy ki volt a kún Erzsébet királyné apja, szintén nem tekint hető megoldottnak. — Reiszig Ede: A Dunántúlra szakadt Szegedy-család eredete. Mezőszegedi előnévvel két Szegedy-család is élt, melyeknek közös őstől való leszármazása nem mutatható ki. Az egyik család mely 1579-ben nyert nemességújító címeres levelet, a XVIII. század második felében kihalt. A másik, mely szintén Szegedről származott el s a XVII.
