Századok – 1923-1924
Történeti irodalom - Diculescu; Const. C.: Die Gepiden-Forschungen zur Vorschichte Daziens im frühen Mittelalter und zur Vorgeschichte des rumänischen Volkes. Bd. I. Ism. v. l. 794
794 történeti irodalom. 794 Constantin С. Diculescu: Die Gepiden-Forschungen zur Geschichte Daziens im frühen Mittelalter und zur Vorgeschichte des Rumänischen Volkes. I. Band. Leipzig, 1923. Kommissionsverlag von Curt Kabitaseh. Aus der Veröffentlichungen des Casa Scoalelor in Bukarest. Az oláh nép származásának kérdése már évtizedek óta foglalkoztatja a tudományt, s egyes theoriák körül, különös tekintettel azoknak politikai hátterére, meglehetősen éles és heves viták folytak. Az előttünk fekvő műben annak szerzője az eddig ismert oláh származási theoriák mellé látszólag egy újat akar felállítani, de jobban vizsgálva a kérdést, hamar rájövünk arra, hogy szerző voltaképen a már ismert Jung-féle dáko-román theoria mellé áll, s ezt akarja a gepida nép és ennek Romániában és Erdélyben, illetve Dáciában lefolyt néhány százados uralmán keresztül nyelvészeti adatokkal valószínűsíteni. A szerző, aki úgylátszik Berlinben él, műve előszavában elmondja munkája létrejöttének történetét. Itt elöljáróban már meg kell jegyeznünk, hogy szokatlan és tudományos kérdések tárgyalásánál eddig nem követett eljárás volt, hogy a szerző az előszóban', mintegy műve tudományos értékének fedezésére, egyes tekintélyeknek, mint munkája tudományos alátámasztóinak bizonyítványjellegű nyilatkozatait1 közölje. Az ilyesminek az a látszata van, mintha a szerző Meyer-Lübke és Kossinna stb. egyetemi tanárok tekintélye mögé akarna bújni s a tudományos kritikát így magától elhárítani vagy legalább is enyhíteni. Szerző műve bevezetésre és öt részre oszlik. Ezek közül az első rész a gepidáknak 249—454-ig terjedő történetével, a második rész pedig az egykori gepida birodalom kiterjedésével, határaival foglalkozik s Jordáné.s és más írók alapján kimutatja, hogy a gepida birodalom egykori határai a Tisza, majd a Duna vonala az Olt torklatig, innen az Olt vize a déli Kárpátokkal való metszővonalig, innen fel a Tisza forrásáig a déli és keleti Kárpátok vonala volt a határ. Tehát a gepida birodalom magába foglalja azt a területet, amelyet az oláhok 1919/20-ban megtartani szerettek volna. Hogy pedig Traján egykori Dáciája később fel a Tiszáig és Mármarosig gepida, tehát germán uralom alatt állott, azt helynév magyarázatokkal igyekszik bebizonyítani, melyeknek helyességét az arra hivatott nyelvészek fogják eldönteni. A harmadik részben a gepidáknak főleg külpolitikai történetét írja le a szerző 454-től 546-ig, illetve 571-ig terjedő-1 így pl. Koesinna berlini professor ezt írja : „Nachdem ich das Werk . . . genau geprüft habe, bezeuge ich gern, dass ich es für eine ausgezeichnete Arbeit halte."
