Századok – 1923-1924
Történeti irodalom - Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I. köt. 1. füz. Ism. Hóman Bálint 758
Történeti irodalom. Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. A M. Tud. Akadémia Történelmi Bizottságának megbízásából szerkesztette —. I. kötet. 1000—1270. 1. füzet, Budapest, 1923. Kiadja a M. Tud. Akadémia. 4-r. XVI, 176 lap.1 Tudományunk művelői igen jól ismerik a nehézségeket, melyekkel a magyar középkor kutatójának a forrásanyag összegyűjtése és értékelése közben az egyre szaporodó kiadványok nagy részének kritikátlansága, az egész anyagot összefoglaló, modern codex diplomaticus hiánya s a módszeres diplomatikai vizsgálatok elégtelensége miatt meg kell küzdenie. Szakembereknek nem kell magyaráznunk, mennyi energia megy veszendőbe az elszórt forrásanyag összegyűjtésére és kritikai vizsgálatára fordított hosszadalmas munkával. Nem kell magyaráznunk, mily lehangoló, mikor problémáink megoldása közben minduntalan a tulaj donképeni tárgy feldolgozását késleltető kritikai előmunkálatok végzésére kényszerülünk. Mindnyájan tudjuk, mily nehézzé vált az eligazodás a XVIII. század óta egyre szaporodó speciális oklevéltárak és folyóiratok elszórt okleveles anyagában. És szomorúan látjuk a rendszeres diplomatikai vizsgálatok terén még ma is tapasztalható elmaradottságunkat, a tárgyi szempontból kiinduló, ötletszerű s ezért elfogult oklevélkritika elharapódzását. Ezért fogadtuk egy évtizeddel ezelőtt oly nagy örömmel a hírt, hogy Szentpétery Imre valóra készül váltani az Árpád-kori okleveles anyag egységes diplomatikai vizsgálatának és regesztaszerű feldolgozásának évtizedek óta sürgetett tervét. A tervet először Fejérpataky László vetette fel az, 1885. évi történelmi kongresszuson. ,.A magyar diplomatikai és történelmi kutatásokra nézve — mondotta előadói jelentésében — már-már nélkülözhetetlennek bizonyul a magyar királyi oklevelek regesztáinak elkészítése. A z Árpád -kori okleveles anyagot már meglehetősen ismerjük; az összes eredetiben vagy átiratban fennmaradt vagy csak említett oklevelek és oklevélnyomok (vestigium) regestaszerű feldolgozásának itt az ideje; s a feldolgozó fáradságos 1 V. ö. Századok. 1916. 290—292. lap.