Századok – 1923-1924

Értekezések - MESZLÉNYI ANTAL: A miniszteri országos ideiglenes bizottság működése 1848. márc. 23-ától ápr. 20-áig 714

A MIN. ORSZ. IDEIGL. BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 1848-BAN. 739 magának jólétet teremteni.1

Sáros megyében pedig elhitették vele, hogy Őfelsége leghőbb vágya sorsán könynyíteni, azonban a nemesség minden követ megmozgat, hogy ez ne sikerüljön. így akarták a köznépet Ung és Zemplén megyében is fellovalni a nemesség ellen. S ha a miniszteri bizottság erélyesen föl nem lép e lázítók ellen, a felvidéki nemesség alig kerülte volna el az 1831. évi szomorú mészárlás megismétlődését, mert a nép dühe végzetszerűen tombolta volna ki magát e hamis próféták lazítására. Azonban gondoskodott róla, hogy az ilyenek első föllépésük után ártalmatlanná legyenek téve s a nép kedve elmenjen a vérfürdők rendezésétől. Horvátországban különösen Yarasd megyében lehetett tapasztalni e beteges tünetet. A nép állandóan összejöveteleket tartott s nagyon fenyegető magatartást tanúsított a földesurakkal szemben. Az úrbért megszüntető törvény kihirdetése után a jobbágyok némely helyen kijelentették: „hogy ők semmi szín alatt nem mennek többet robotra", azoknak pedig, akik készpénzért készeknek nyilatkoztak a mezei munkára, megtiltották. Ez a. tünet megyeszerte általános volt. Mindenkit hatalmába kerített a dologtalanság, úgy, hogy egész területek feküdtek volna parlagon, ha a miniszteri bizottság nem avatkozott volna be. Minthogy szép szóval nem bírta magát megértetni, hát a katonasággal állította a népet ismét a munka mellé.2 Verőce megye egyes községeiben a nép azt követelte az alispántól, hogy ossza fel közöttük az urasági földeket s mikor ezt nem tette, maguk fogtak a felosztásba; különösen oly földeket foglaltak le, melyek a bírói eljárás tárgyát képezték. így a karlovici érsek Dálya nevű uradalmát szemelték ki erre elsőnek, azonban szándékuk nem került kivitelre, mert a. miniszteri bizottság erős akaratán megtörött, ők maguk pedig szépen ismét rátértek a törvényszerűség útjára. A 48-as jobbágyzavargásoknak legfőbb oka a szabályozási perekből eredt. Ezek részrehajló ítélete ütött éket a jobbágyság és a földesuraság közé. A miniszteri bizottság legnagyobb érdeme, hogy ezt az éket sikerült eltávolítania. Döntéseiben mindig a jogos érdek vezette s így igazságos eljárásával ismét békét teremtett a földesurak 1 Orsz. Levéltár: u. o. 466. sz. 2 Orsz. Levéltár: u. o. 433. sz. 46*