Századok – 1923-1924

Értekezések - MESZLÉNYI ANTAL: A miniszteri országos ideiglenes bizottság működése 1848. márc. 23-ától ápr. 20-áig 714

A MIN. ORSZ. IDEIGL. BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 1848-BAX. 737 .szabni, mert az Alföldön is előfordultak hasonló esetek. Itt is a legtöbb esetben a. legelő és a szántóföldnek törvényszékileg történt elkülönítése képezte a zavar és panasz tárgyát. Erről panaszkodott a miniszteri bizottságnak Wodianer Sámuel gyomai földbirtokos. A legelő elkülönítése ugyanis Gyomán már 1834-ben megtörtént. Gyoma lakossága ebbe nem nyugodott bele, hanem a legelőt, melyet igazságtalanul vettek el tőle, magának követelte s minthogy ezt Wodianer nem volt hajlandó teljesíteni, perelte. De mind a helytartótanács, mind pedig a kancellária a Wodianer javára döntött. S ebben látszólag megnyugodott a község. Most azonban az átalakulás napjaiban ismét felszínre vetette a kérdést s küldöttségileg felszólította, hogy a legelőt szépszerével adja át, mert ha nem, akkor erőszakosan veszi birtokába. A földbirtokos a békés megegyezést akarta s azért kárpótlásul a legelőért 1072 hold földet ajánlott fel ingyen a községnek, amit ez visszautasított.1 Ezért a miniszteri bizottsághoz folyamodott, hogy szolgáltasson igazságot közte s a község között. A bizottság az alispán útján megrótta a gyomaiakat erőszakos föllépésükért, mellyel nemcsak a földesúr ellen követnek el jogtalanságot, hanem a közjó ellen is, mert lázongásuk ezt sem hagyja érintetlenül. A haza elleni rút bűnnek minősítette szándékukat, mely annál is inkább megbélyegzendő, mivel a törvénybozótestiilet épp most hozott érdekükben üdvös intézkedéseket, hogy megszűnjön minden úrbéri adózás, szolgálat s pénzbeli fizetés. Figyelmeztette őket, hogy törvényes úton keressék igazságukat, ne pedig önhatalmúlag bíráskodjanak. S egyszersmind intette őket, hogy ha a megkezdett úton akarnának tovább is haladni, a miniszteri bizottság elég erősnek érzi magát, hogy szintén erőszakkal fékezze meg őket. Teljesen a miniszteri bizottság intenciója szerint járt el a temesmegyei Gertenyes község lakossága. A szabályozási per itt sem folyt le teljesen kifogástalanul. Hogy ezt bebizonyíthassa, arra kérte a miniszteri bizottságot, hogy bocsássa rendelkezésére a temesi kamarai igazgatóság útján a helyiség 1783. évi térképét. Ezt a kérésüket ők már többször megismételték az abszolutisztikus kormányrendszer alatt, de minden eredmény nélkül. Most azonban nem, mert a 1 Orsz. Levéltár: u. o. 375. sz. Századok, 1924. VII—X. füzet. 47