Századok – 1923-1924

Értekezések - MESZLÉNYI ANTAL: A miniszteri országos ideiglenes bizottság működése 1848. márc. 23-ától ápr. 20-áig 714

A MIN. ORSZ. IDEIGL. BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 1848-BAN, , 735 hanem még az uradalmat is felgyújtotta; erre a katona­ság sem volt rest és sietett a falu további romboló vágyát megfékezni. Fejér megyében Csapdi nemesi puszta házas zsellé­rei elégedetlenkedtek. Az egyenlőség elvének hangozta­tásával a puszta közös felosztását s szerződésbeli adós­ságuk elengedését követelték. Zavargásukra kivonult a megyei csendválasztmány a sorkatonasággal, s így sike­rült békés útra terelni őket. Ugyanígy kellett észretéri­teni a magyaralmásiakat is, akik szintén a zavarosban szerettek volna halászni. Mindezeknél súlyosabb természetű volt Sopron me­gyében a nagymartoniak eljárása. Az 5000 lakossal bíró mezőváros elöljárósága levelet intézett a vasúti társa­ság igazgatóságához, melyben a vasúti forgalom meg­akadályozásával fenyegetőzött, ha az igazgatóság a föld kisajátításából hátramaradt sérelmét 48 óra alatt nem orvosolja.1 A sopronmegyei közcsendi választmány a miniszteri bizottságtól ajánlott békés utat választotta a nép kibékítésére, csak mikor azt látta, hogy szavait figyelemre sem méltatja, vette igénybe a Sopronban tanyázó 200 főnyi katonaságot. Ám a nép ettől sem riadt meg, mert száma ekkor már tetemesen megszaporodott; a vasút mentén fekvő legtöbb község ugyanis a nagv­martoniakhoz csatlakozott s szintén azzal fenyegette a vasúti társaságot, hogy a síneket szedi föl, ha. igényeit ki nem elégíti. A miniszteri bizottság látva, hogy a vas­pályát komolyabb veszély fenyegeti, Széli é* Csányi kormánybiztosokat küldte ki, rendelkezésükre bocsátva nagyobbszámú katonaságot. A kormánybiztosok a zen­dülő falvakban tüstént statáriumot hirdettek, ami nem is tévesztette el a hatását, mert a nép annyira meg­rémült, hogy minden jogtalan kívánságától elállt. Ugyancsak Sopron megyében Csepreg mezőváros jobbá­gyai meg az úri szolgálatokat tagadták meg. Azonban kellő felvilágosítás után ezek is megtértek. A rossz példa a csendes Moson megye némely községeibe is elhatott, de komolyabb bajt. itt sem okozott. Esztergom megye egyes helyein szintén az alsóbb néposztály azzal akarta meghálálni felszabadítását, hogy az uraságok majorjait gyújtogatta, földbirtokait pedig kommunizálni akarta. Ezirányú tevékenységét azonban nem sokáig folyta t-1 Orsz. Levéltár: u. o. 256. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom