Századok – 1923-1924

Értekezések - MESZLÉNYI ANTAL: A miniszteri országos ideiglenes bizottság működése 1848. márc. 23-ától ápr. 20-áig 714

A MIN. ORSZ. IDEIGL. BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 1848-BAN, , 725 Megszűnt pedig teljesen, amikor a zsidóság alázatos depu­tációban meakulpázott a polgárság előtt.1 Ugyanilyen könnyűséggel lehetett az idegességet lecsapolni Balassa­gyarmaton, Egerben, Esztergomban, Győrött, Nagykani­zsán és Sopronban. E helyeken senki bántódást nem szen­vedett. De nem így volt ez mindenütt. Ezért, amikor a mi­niszteri bizottság arról szerzett értesítést, hogy a zsidó­ság közbiztonságát itt is, ott is veszélyeztetik, április 3-án körlevéllel fordult az egyes törvényhatóságokhoz s mély­séges megdöbbenésének adott kifejezést e szomorú tünet miatt. A szabadság érájában egyesek szabadságának fenyegetését igen kemény szavakkal ostorozta. Ma — úgy­mond — mindenki a szabadságnak örvend. Még az eddig némi ellentétekben álló nemzetiségek is karöltve mutat­ják be hálaáldozataikat a Gondviselésnek a nyert vív­mányokért, éppen azért annál furcsábbnak tartja, hogy a zsidóságot háborgatni akarják. Hiszen — úgymond — ma nincsen másról szó, minthogy a zsidók is szabadon élvezhessék eddig nyert jogaikat. Háborítatlanul űzhes­sék kereskedelmüket, természetesen a.törvényes kerete­ket megtartva, biztonságban éljenek s ne tartsa őket ret­tegésben a házitűzhely elhagyásának a gondolata. Ezen jogaikat a törvény biztosítja, ezt pedig mindenkinek megtartani szent kötelessége. S minthogy éppen a tör­vény szentségének érdekében nem lehet tűrni, hogy az újjászületett haza bármely néposztálya a már meglevő jogaiban háboríttassák, azért a törvényhatóságok elnö­keinek a kötelességét a következő pontokban foglalta össze: „1. Miután hazánknak ez új napjaiban annyi elő­ítélet végkép megszűnt s az átalakulásban oly sok ellen­szenv sírját lelte: igyekezzenek odahatni, hogy az izraeli­ták elleni előítélet vagy ellenszenv is elenyésztetvén, a törvények megoltalmazó erejének a jótékonyságát ők is teljes mértékben élvezhessék. 2. Mindenkinek személy- és vagyonbiztonsága a törvények pajzsa alá van helyezve, ezért hassanak oda (t. i. a törvényhatóságok elnökei), hogy azt senki meg ne sértse s aki ez ellen vétséget követ el, az okozott kárért felelős lesz vagyonával. 3. Mint­hogy a közrend és csend, a törvények megtartását, a sza­badság pilléreit a nemzetőrség alkotja, használják fel a nemzetőrséget arra, hogy ez megtéve kötelességét, min-1 Orsz. Levéltár: u. o. 256. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom