Századok – 1923-1924

Értekezések - MESZLÉNYI ANTAL: A miniszteri országos ideiglenes bizottság működése 1848. márc. 23-ától ápr. 20-áig 714

720 MESZLÉNYI ANTAL. segíteni. Csupán ígéretet tett, liogy le fog jönni Budára, megvizsgáltatja a fegyvertárakat s amennyiben ott lesznek használható fegyverek, szívesen bocsátja a bizottság rendelkezésére. Egyben azt tanácsolta s erre Batthyány miniszterelnök figyelmét is felhívta, hogy a külföldi fegyvergyárakkal kell összeköttetésbe lépni s onnan beszerezni a szükséges fegyvereket. A miniszterelnök tehát tüstént 5000 darab lőfegyvert rendelt meg Bécsből, majd pedig a belga fegyvergyárakkal kötött szerződést fegyverek szállítására.1 A nemzetőrség kiképzése már könnyebb probléma volt. Ezt a feladatot részint hadseregbeli aktiv tisztek, részint onnan kilépett nemzetőri tisztek végezték. Ezen a téren szívesen járt a bizottság kezére Lederer is. Körrendeletileg parancsolta meg a hadseregbeli tisztek kiküldetését s felelősség terhe alatt utasította parancsnokait, „hogy a kirendeltek minél pontosabban feleljenek meg kötelességüknek".2 A nemzetőrség kezdett számottevő eleme lenni Magyarországnak. Erőben izmosodott, számban pedig gyarapodott, igaz, hogy akadtak olyan helyek is, hol nem tudott gyökeret verni. Főleg ott idegenkedtek tőle, hol a kultúra fénye még kevéssé derengett a lelkekben. Л tótok tetszését például sehogy sem tudta megnyerni. Ezeknél sok helyütt még az úrbér megszűnését is csak ámításnak vették és mézesmadzagnak, mellyel őket a katonaság e neméhez akarják csalogatni. Ennek oka részben az is volt, „hogy ügyetlen apostolok kontárkodtak s nem arra való emberek világosították fel a népet".' Nem tudott meghonosodni Zólyom megyében sem. A nép ugyanis azt hitte, hogy az ellenség ellen akarják szervezni s az ellenkezőjéről nem lehetett meggyőzni.4 Turóc megyében meg annál bajosabb volt felállítani, mert nagyobb műveltségű városa nem volt; azután nem lehetett számítani a nemesek és a felszabadított jobbágyok egymás iránti rokonszenvére sem s így félni lehetett, hogy a kevésbbé műveltek a kezükbe adott fegyverrel vissza fognak élni.5 Ung megyében a nemzetőrség eszmé-1 Gelicli Richárd: Magyarország függetlenségi harca 1848—49-ben. I. k. 23. 1. 2 Orsz. Levéltár: u. o. 188. sz. Budapesti Hiradó, 1848. 813. 1. Orsz. Levéltár: u. o. 140. sz. " Orsz. Levéltár: u. o. 242. sz.