Századok – 1923-1924
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A reformkor nemzedéke 17
A REFORMKOR NEMZEDÉKE. 65 Nagybritanniának minden meetingje s politikai lakomája hason időben". Hiba volt ennek a hatalmas tényezőnek teljes negligálása. De érthető Széchenyi ellenszenve. Nem csak azért idegenkedett a megyétől, mert itt, a fejenkinti szavazás alapján, mindig a köznemességnek kellett győznie, s a főnemesség befolyása nem érvényesülhetett, hanem azért is, mert ő a municipális szerkezetet, amely az országnak ötvenkét piciny királyságra való darabolódását lehetővé tette, az ország szégyenének tartotta.1 Széchenyi és Kossuth ellentéte mélyebb volt az egyszerű személyes ellenszenvnél. A kölcsönös nagyrabecsülés egymás tehetsége és érdemei iránt, amelynek egyformán kifejezést adtak műveikben, őszinte volt. S mégis, közöttük nem lehetett béke, az ellentét áthidalhatatlan volt. Nemes egyéni sajátságaik letompították az ellentéteket. Noha középúton nem találkozhattak, Kossuthot a társadalmi fejlődés terén még sem szabad forradalmárnak neveznünk. E tekintetben az ő nevéhez éppen úgy nem szabad a jakobinus-sapka képzetének kapcsolódnia, mint Széchenyiéhez a grand seigneuri tollas barette-nak. A köztük fennforgó ellentét mértékét egyetlen konkrét eseten igyekszünk szemléltetni. Azon eljárásukon, amellyel koruk egyik legsúlyosabb problémáját, az adózás kérdését akarták megoldani. Nem mi tulajdonítunk az adó kérdésének, e materiális közgazdasági fogalomnak túlzott fontosságot. 1843-ban Széchenyi állította fel félreérthetetlenül a tételt: „az adó dolga lélekben járó tárgy",2 „virágzás vagy hervadás, élet vagy halál felé döntő ügy",3 melynek „eldöntése nélkül nincs haladás", ' mert „akörül forog létünk és nemlétünk, vájjon akarunk-e járulni s nemcsak phrasisokkal, de tettleg honunk felemeléséhez".5 Figyelmes vizsgálódás után, a beteg nemzet részére orvosságot keresve, állapítja meg: 6 „nemzeti újjáalakulásunk tekintetében nem ismerek gyökeresb s ekkép ' Világ. (Akadémiai kiadás.) 48. 1. 2 Gróf Széchenyi István hírlapi cikkei. II. kötet. 31 1. 3 U. o. 33. 1. 4 ü. o. 165. 1. 5 U. o. 47. 1. 6 U. o. 195. 1. Századok, 1923. 1—VI. füzet. 5
