Századok – 1923-1924

Értekezések - MESZLÉNYI ANTAL: A miniszteri országos ideiglenes bizottság működése 1848. márc. 23-ától ápr. 20-áig 714

A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottság működése 1848 március 23-tól április 20-ig. A párizsi februári forradalom híre villámként cikázott végig Európa országain. A szabadság lehelete, mint a reakció bilincseibe vert népek hatalmas sóhaja rázkódtatta meg a levegőt. Mindenki érezte, hogy itt a cselekvés órája. Hozzánk március 3-án érkezett meg e hír, épp abban a pillanatban, mikor országunk a nagy közjogi és közgazdasági átalakulás mesgyéjén állott. Képzelhető, hogy nemzetünket mennyire elfogta a forradalmi láz. Meglátszott ez a törvényhozáson is. A félrendszabályozók szisztémája most csütörtököt mondott. Akik huzavonával késleltették az ország érdekét, azok most letértek erről az útról s a gyors cselekvés terére léptek. Néhány nap elég volt arra, hogy évtizedes mulasztások hozassanak helyre. Szőnyegre került olyan kérdés is, melyről azelőtt hallani sem akartak. Vezéregyéniség lett ismét Kossuth, az ő szavát hallgatta mindenki, ráesküdött az egész alsó-tábla s őt tapsolta, amikor március 3-án, mint a nemzet lelke, megszólalt s követelte önállóságunkat s ennek garantálására a független magyar minisztérium kinevezését. Mozgalmas képet mutatott a parlament, de hevesen lüktetett a nemzet vére egyebütt is. A forradalmi hangulat nagyon hatalmába kerítette a lelkeket, áttörte a fegyelmezettség korlátait s felszabadította a szenvedélyeket. Ennek következtében országszerte mind gyakoribbá vált a forrongás, zavargás. A szabadságra ébredő köznépet hirtelenül találták a reformok. Egyes helyeken egyáltalán nem értette meg, hogy miről van szó, másutt meg félreértette. Nyert jogait vonakodott megosztani. Százados súrlódása a zsidósággal most nyílt kitöréssé fajult s több helyen elkezdte üldözni. Nyugtalankodott az úrbéri terhek megszüntetése miatt is. „A zsellérek ugyanis irigyelték a jobbágyot, aki most szabad föld-