Századok – 1923-1924

Értekezések - MELICH JÁNOS: Pozsony magyar; német és tót nevéről 695

Pozsony magyar, német és tót nevéről. Pozsonyt a magyarok egész a legújabb időkig Pozsonynak, a németek Pressburgn&k (helyi ejtéssel: Prespurkn&k), a tótok pedig Presporoknak (alakv. Presporek) hívták. Jött a világháború, amely reánk szerencsétlenül végződött. Pozsonyt elszakították tőlünk s az új urak hivatalos nevét is megváltoztatták. 1919-ben a cseh-tót kormány elrendelte, hogy Pozsonynak ezentúl Bratislava (olv. Bratyiszlava) lesz a hivatalos tót neve. E rendelet megjelenése alkalmával Pozsony — Bratiszlava címmel cikket írtam a Magyar Nyelv 1919. évfolyamába (1. M Ny. XV, 49—57) s ebben a következő eredményeket állapítottam meg: a) A város magyar nevére legrégibb adatunk 1052-ből van, ha pedig az 1002. évi pannonhalmi alapító oklevél csakugyan eredeti, illetőleg ha szövegének az a része, ahol Pozsony város neve előfordul, Szent István-kori, akkor az első adat 1002-ből való. A magyar Pozsony név eredetét eddig végleg senkinek sem sikerült tisztáznia, nyomós okok azonban a mellett szólnak, hogy azoknak van igazuk, akik a város nevét a régi magy. Pozsony személynévből származtatják. b) Pozsony német nevére a legrégibb adatunk 1042-ből való, ekkor írott alakja Brezesburg (olv. Breszeszburg, esetleg Breceszburg). A névnek a XI.—XII. sz.-ban Brezisburg, Breziburc, Brezzizburch, Preslawaspurch, Bresburg, Bresburch, Bresburh, Bresburc, azontúl Presburch, Presburc, Prespurch, a szókezdetben állandóan p-vel írott változatai vannak. A német név összetétel ; utótagja a ném. burg 'vár', az előtag pedig egy szláv eredetű német Brezislaw, Precislau Preslau szn. rövidült alakja. Az osztrák-bajor nyelvjárást beszélő németek közt szláv eredetű szn.-ek is el voltak terjedve. így pl. Karinthiában 1050—1065 közt volt, egy Brezlauvesburch nevű hely. Ennek az összetett német helynévnek is előtagja egy szláv eredetű német nyelvi Breslau szn.