Századok – 1923-1924

Értekezések - ÁNYOS LAJOS: Budapest székesfőváros oklevéltára 669

€86 ányos lajos. ból, kereszténynek kivételesen zsidó lakója is van stb. A lakásberendezés (ágynemű, lámpás), ruházkodás (kesztyű, cipő, öv, suba, ködmön, női köpeny, főkötő, vörös atlasz-szoknya, coboly, hermelin, hiűzprém), éksze­rek (gyűrű, násfa, korall), fegyverek (íj, kard, hajító­gép, ágyú), edények s más háztartási holmik (aranyserleg, ezüstkorsó, kupa, csésze, tál); kertészet (c-éfrányterme­lés), állattenyésztés, gazdasági felszerelés (kocsi, pokróc, lószerszám), gazdasági alkalmazottak (tiszt, udvarbíró), halászat, ipar, kereskedelem, művelődés (elemi és felsőbb oktatók, könyvek), művészet (festés), családi és társa­dalmi élet, cselédség (szakácsnő, szolgák), életmód, élelmi­.szerek (bárány, csirke, kappan, nyúl, hal, sajt, vaj, liszt, zsemlye, zsír, méz), közélelmezés stb. mind mind szóba kerülnek. Szociális szempontból fontos rendelkezésekről és intézményekről is értesülünk. Vannak jóléti, ember­baráti intézetek (szegényház a Szombatpiacon, menedék­helyek Budán is, Pesten is). Közegészségügyi szempont­ból jelentősek a Mátyás király vízvezetéke, amelynek az építése folytatásához a király Kassa városától 100 mázsa ólmot szerzett be, továbbá a fürdők léte és a már ismer­tetett tisztasági szabályok. Nagy jelentőségűek az imént említett szempontokból azok az irányelvek, amelyekhez a mészárosoknak igazodniok kell: a húsárak hatóságilag állapíttatnak meg, bármely szegénysorsú polgár kimér­heti a maga nevelte állatjainak húsát, lopott marhát vágni tilos, intézkedések vannak az úgynevezett tisztes­ségtelen verseny ellen (ki van szabva a heti kiárusítható húsmennyiség), a bőrök eladásánál elsősorban a helybeli tímárok szükségletét kell kielégíteni, a hal és vad be­hozatala a mészárosok nemtetszése ellenére is meg­engedtetik, a helyben fogott halakra kiviteli tilalom van. A szó legszorosabb értelmében vett művelődésre, az elemi és felsőbb oktatásra, a magasabb tudományos készült­ségre is akadnak adatok: szerepelnek elemi tanítómeste­rek (pl. a Mária Magdolna-plébánia iskolájának két taní­tója, a Boldogasszony-plébánia iskolájának rektora és három tanítója) és főiskolai tanférfiak (egyik budai plé­bános „artium et s. teologiae professor", egy dominiká­nus a „regens studii Budensis"), említtetnek egyetemi fokozatok: medicinae doctor (az orvos egyszemélyben gyógyszerész is), artium et medicinae doctor, doctor phisicus (az illető pap), iuris utriusque doctor, decre­torum licentiatœ, magister artium liberalium. A köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom