Századok – 1923-1924

Értekezések - FEKETE LAJOS: Hódoltságkori oszmanli-török helyneveink 614

(642 FEKETE LAJOS. tulajdonítanak és a színek neveit szívesen használják helyek, személyek jelölésére is. Gyakran szerepel a vörös szín. Qyzyl elma, qyzyl seraj (,piros alma, piros palota') nevének kialakulásáról és mesés szépségéről később lesz szó ; szépségének egy töredékét éreztetik a qyzyl sasira, qyzyl ova (,piros mező'), qyzyl chisar (,vörös vár') helynevek. Kisázsia legnagyobb folyója, a török folyó: Qyzyl yrmak (,vörös folyó'). Qara (,fekete') a komoly méltóság színe, •emellett a szépség föltétele; személyek és helyek jelzésére •egyaránt használják. Mint jelző sokszor szerepel az aq (,fehér') is. Az északnyugati Kárpátok neve Aq jajlaq1 (,fehér fensík, fehér hegység'), a Rába neve Ferdinél, Dze•lalzadenál Aq su

2 (,fehér víz'). Kötahja közelében is folyik •egy Aq su nevű víz s Edirnétől nyugatra áll egy Aq bunar (,fehér forrás') nevfí falu. A budai hévizeket és környéküket qaplydza, ilidze (,hévíz') összetételekben emlegetik;' vagyis természeti tulajdonságaik után nevezik el. A keleti költészet és fantázia is alapul szolgált helyek és személyek jellemzésénél és elnevezésénél. Nagy Sándor alakját bevonták a keleti mesevilágba s a törökök egy dunai hidat Iskender küprüsünek* (,Sándor hídja') neveztek el róla. Nagybánya neve: Nikban ezder sárkánnyal függ össze; ,Nik' a perzsa ,jó', ,ban' azonos a magyar ,bán'-nal, ,ezder' sárkányt jelent; a várost a török kézen levő (magyar) foglyok elbeszélése szerint az adzemországi Menuceher egyik fia, Nikban (,jó bán') alapította, miután itt egy sárkánnyal sikeresen megküzdött. A közelében folyó víznek Ezder (,sárkány, mesebeli szörnyeteg') a neve.0 A török írók a fontosabb erősségeket gyakran qahqaha-erősségű váraknak nevezik.6

A frázis hazája Előázsia, melynek Qahqaha nevű két vára közül az egyiket Timur Lenk foglalta el, a másik alatt 1577-ben III. Murád serege vérzett sokáig.7 Qahqaha jelentése ,kacaj' s minthogy e nevet kétségkívül úgy kell értelmezni, hogy a vár vagy népe kacag az ellenség erőlködésén, önként kínálkozik összevetése az ostromlóknak fügét mutató komáromi kőszíízzel. Evlia Kelenföld török nevéhez is mondai magyarázatot fűz. Buda lakói közt az a közmondás van, 1 Kjätib Celebi Tk. Tk. V. 383, 387. a Tk. Tk. II. 89, 181. 3 Kjätib Celebi Tk. Tk. V. 219. 1 Dzelalzäde Tk. Tk. II. 186. 5 Evlia u. o. III. 88, 89. 6 Evlia u. o. III. 484, 508. 3 Hammer: Geschichte des osm. Reiches I. 217, II. 476.