Századok – 1923-1924

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A reformkor nemzedéke 17

A REFORMKOR NEMZEDÉKE. 55 pert, amelyben nyertes lett volna a kisebb nemesség.1 A szegény nemest, ha egyszer perbe keveredett a főúrral, nemcsak vagyontalansága akadályozta a per vitelében, hiszen Szabolcs megye első követe szerint „hazánkban nagy urak bírják sok szegény elaljasodott nemeseknek javait, kiknek költségök nincsen a hosszas perre", hanem még elfogulatlan és részreliajlatlan ítéletre sem számíthat. S e tekintetben maga Deák is szembeszállt a personálissal s nyíltan kimondotta, hogy „ő igen sok esetet tud, hogy a bíró éppen nem gondoskodott a kisebb birtokosokról".3 Milyen az elbánás a különböző társadalmi állásúakkal, azt Fekete Ferenc pozsonymegyei alispán a következő módon jellemezte: „A mostani systhema szerint a nemesi kiváltságok egyenlőségét nem találja; mert a középértékű nemes, ha adósságot tesz, végrehajtás útján azonnal birtokától megfosztatik, ellenben a nagy úr sequestrumot kap s mint a példa mutatja, bátor az érték az adósságot kétszer is feléri, a concursiális per eltart 20 esztendeig, addig a hitelezők interest nem kapnak és ha pénzekhez jutni akarnak, nagy részét a követeléseknek elengedni kötelesek és ami több, még a sequestrum alatt az arendirozás princípiumát követve, acquirálnak és így birtokok akkor is gyarapodik, midőn másé a törvényes foglalás útján elvétetik; így csakugyan nem lehet állítani, hogy a kisebb és nagy birtokos közt egyenlő volna a szabadság."4 Az a gyanú, az a gyűlölet, amelynek kifejezést a köznemesség legjobbjai a fenti idézetekben adtak, nem lehetett alapnélküli, régi fájdalommal kellett a lélek mélyén rejtőznie, hogy még a legjobbak is így nyilatkozzanak. Csak a mindennapi élet számtalanszor megismétlődő példája, amellyel szemben az egész köznemesség tehetetlenül állott, képes ily szenvedelmességet ébreszteni fel. S valamennyi beszéd mint tipikus esetre hivatkozik, mikor az arisztokraták mindent elnyomó hatalmáról és visszaéléséről van szó. A főurak a köznemesség szemében a nemzeti organizmust pusztító vad növényzet gyanánt tűntek fel.5 Jellemző, hogy a köznemesség történetszemléletében úgy élt a főnemesség, mint a tatár és török után 1 U. o. 372. 1. 2 U. a. VI. kötet. 199. 1. 5 U. a. XII. kötet. 351. 1. 4 U. a. IX. kötet. 458. 1. 5 Ravazdy bihari követ szavai. U. a. IX. k. 428. 1.