Századok – 1923-1924

Értekezések - MISKOLCZY GYULA: A horvát kérdés (1790–1847.) 567

572 VIISKOLCZY GYULA. sonló mozgalmakra vezethetne a többi nemzetiségeknél is. Ennek a gondolatkörnek a szüleménye még Ferenc 1792. évi döntése, mely a magyar nyelv terjesztésében kizár minden kényszert; ez a meghatározás: „kényszer", azután döntő hatalmat biztosított a kormánynak, hogy a rendek kívánságait arra hivatkozva visszautasíthassa, hogy mindenben kényszert lásson. Később, az 1820-as években már a monarchiát félti a kormány a magyar nyelvi törekvésektől, eszközt lát bennük arra, hogy Magyarország kiszakíttassék a monarchia államrendszeréből. Az eredmény ismeretes : Ferenc ellenállásán meghiúsult a magyar nyelvi kívánságok nagy része. A horvátok megköszönték municipális jogaik ilyen eklatáns védelmét, jóllehet a kormány nem őrájuk való tekintettel, hanem a monarchia vélt érdekében cselekedett. Az 1790-től 1830-ig folyó küzdelem jellegét az a körülmény adja meg, hogy a kormány és a horvátok a nemzetiség problémáját tisztán közjogi problémának tekintették, s szigorúan konzervatív álláspontjuk jórészt győzött a magyar nemzetállam eszméje felett. Az 1830-as évek elején erősödött a magyarság helyzete. Reviczky kancellár, Ferenc király kedves embere, nem egy ízben sikerrel érvényesítette befolyását a magyar nemzeti törekvések mellett, s az 1830-iki ország -gyűlés után úgy látszott, hogy Horvátország állami különállásának megóvása mellett nem áll többé útjába a nemzetállam megalkotásának. Ferenc halála és a gyengetehetségű V. Ferdinánd trónralépése mérhetetlen fontosságú változást jelentett a nemzetiségi kérdés történetében. Ferenc egyéniség volt, törvénytiszteletét élete utolsó szakában nem lehet kétségbevonni. Az ő irányító szerepét 1836-ban az államkonferencia vette át, mely kollégiális szervezeténél fogva magában hordotta a következetlenség csiráját. Az egész monarchia államrendszerének átalakítására irányuló törekvések nyíltabban emelik fel fejüket. Magyarország után Csehországban is megerősödik a specifikus nemzeti szellem, a pánszlávizmus első szervezkedése kezdődik, s ez közjogi tekintetben előreveti a monarchia föderalizálására irányuló törekvések árnyékát. Figyelembe kell még venni egyes nagyon fontos körülményeket. Ugyanerre az időre esik a társadalom nagymérvű megmozdítása, úgy Magyarországon, mint Horvátországban. Magyarországon ekkor szervezkedik