Századok – 1923-1924
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A helytörténeti kutatás feladatai 538
556 MÁLYÜSZ ELEMÉR. kis királyságnak látta —, hogy egy-egy megye nemesi társadalmának megismerése nemcsak arra teheti képessé a kutatót, illetőleg megyei monografust, hogy a többi megye vizsgálatától függetlenül is szintézist kíséreljen meg, hanem e részletmunkák elkészülte előtt az egész nemzet fejlődését felölelő összefoglalás sem készíthető el az elnagyolás és felületesség veszélye nélkül. Mivel pedig egy történetírótól sem kívánhatjuk meg, hogy 52 megye részleteivel foglalkozzék, a speciális helyi körülmények vizsgálata csak a helytörténetíró feladata lehet. Hogyan erősödik meg Mária Terézia korában az ősi alkotmány betűszerinti imádata, hogyan veszíti el eddigi rugalmasságát, miként alakul ki vagy talán fejlődik vissza a haladás iránti érzék, milyen hatást gyakorolnak II. József reformjai, milyen szerepük lesz előbb a jozefinista eszméknek, később, a XIX. században mint terjednek el a liberális eszmék, mindezek a témák, a társadalom széttagoltságának pontos ismerete alapján oldatva meg, ha a történetíró egy-egy megyére korlátozza az anyaggyűjtést, lehetővé teszik számára, hogy a teljes forrásanyag segítségével elvégzendő részletkutatásain fontos és értékes eredményeket tartalmazó munkát építhessen fel. Mivel a XVIII. és XIX. században a társadalomnak legfelső és a tömeget alkotó legalsóbb rétege is nemesi volt, amely bíróságok előtt éppen úgy szóhoz jutott, mint a megyei közgyűléseken, könnyen beláthatjuk, hogy a vármegyei levéltárakban, a kisnemesi levelesládákban, a hatalmas, nagybirtokos arisztokraták, de még inkább ezek ügyészeinek irataiban nagy anyag áll a helytörténetíró rendelkezésére, aki azután igen szerencsésen egészítheti ki kutatásait az előkelőbb, műveltebb köznemeseknek családi vagy baráti levélváltásából. Igaz, mindezt nem országos jelentőségű férfiak írták s nem is volna érdemes kinyomatni, de azért mégis értékes forrásanyag. A nemesség életének megyék szerinti vizsgálata annál is inkább szükséges, mivel a szellemi élet, az eszmék elterjedésének útja, anyagi érdekektől éppen nem volt független. Ennek a pozitív alapnak megismerése különösen fontos a hozzánk közelálló, 48 előtti, úgynevezett liberális-korszakkal kapcsolatban. Hogyan terjedtek el a liberális eszmék, amelyek az évezredes alkotmányt és vele a társadalmat voltak hivatva átalakítani, milyen személyi és anyagi okok s érdekek tették lehetővé ezt a
