Századok – 1923-1924

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A helytörténeti kutatás feladatai 538

:544 MÁLYUSZ ELEMÉR. pülésétől kezdve napjainkig tart, röviden úgy állapíthatjuk meg kutatásunk körét, hogy itt a társadalom- és gazdaságtörténeti szempontoknak kell előtérbe nyomulniok és érvényesülniök. Külső jelenségekben megnyilvánuló politikai történet, amely a szoros időrendi egymásután kapcsán fűződik össze, nem művelhető eredményesen, mivel Csongrád megye lakóját nem érdekelhetik a szőregi csata sztratégiai leírásának kis részletei. A gazdaság- és társadalomtörténet ellenben olyan feldolgozható problémák százait nyújtja, amelyek tipikusan helyi jellegűek, csak az illető területen végzett kutatások révén oldhatók meg s amelyek nem adalékszerűek. hanem, noha az egész fejlődés, kis részét képezik, kerek, egységbe foglalható, önálló részletek.1 Kisebb tanulmányok megírására a problémákat a gazdaságtörténet szolgáltatja, míg a nagyobb, szélesebi) látókört, intenzivebb elmélyedést kívánó művek, főleg társadalomtörténeti tárgyúak. De a kettő, természetesen, a legtöbb esetben szorosan egybeolvad és nem is választható szét. Ha az eddiginél erőteljesebben érvényesítjük ezt a két szempontot, már az egyes községek története is több életet fog nyerni. Csak nem szabad az adatoknak puszta egymásmellé sorakoztatásával megelégednünk. Elsősorban, mintegy minta gyanánt, valamely tetszés szerint kiválasztott község történetét kellene megírni s ezzel kapcsolatban felhívni a figyelmet a különböző megoldandó problémákra, amint azt például Th. Th. Neubauer tette Erfurt városával kapcsolatban (Aufgaben und Probleme der Ortsgeschichte, dargestellt in der Geschichte der Stadt Erfurt. Mitteilungen des Vereins für die Geschichte und Altertumskunde von Erfurt. 38. füzet, 1917.)2 Természetesen a speciális magyar viszo 1 Ilyen helyi jellegű és érdekű gazdaság- s társadalomtörténeti tárgyú tanulmányokat a németek főleg territoriális egyesületeik évkönyveiben, a franciák pedig különböző, szorosan körülhatárolt programmú folyóirataikban közöltek. Mi nem remélhetjük, hogy valaha is lesznek olyan előkelő színvonalú közlönyeink, mint a Pommersche Jahrbücher, Zeitschrift des historischen Vereins für Niedersachsen, illetőleg Bulletin d'histoire économique de la révolution. Revue des études napoléoniennes, La révolution française stb., s ezért gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányaink megjelenését csak a helytörténeti kutatás keretében tudjuk elgondolni. 2 A német irodalomban több olyan művet találunk, amely a kérdés methodikai részének fejtegetése nélkül is