Századok – 1923-1924

Értekezések - KOSSÁNYI BÉLA: Az úzok és kománok történetéhez 495

az ŰzÖk és KomÂnok történetéhez a xi—XII. sz.-ban. 525 terjeszkedése következtében új elhelyezkedést keresni kényszerült tömege tört rá. Figyelembe véve e körülményt és azt, hogy a byzanci birodalomban e népnek megállapíthatólag nem nagy töredéke maradt vissza, Attaliates ellenkező értesítésével szemben az úzok ama részének, amely szerinte a „myrmidonok" fejedelméhez menekült, feltehetően még mindig igen jelentős számúnak kellett lennie. Ennek ellenére az úzok egykor oly félelmes népének hatalmas politikai egysége csakhamar teljesen felbomlott, mert amint Attaliates feljegyzi, a „myrmidonok" fejedelme a nála menedéket kereső úzokat szétszórva a körülötte fekvő városokban telepítette le.1

Attaliates elbeszélésében nem jelzi közelebbről, hogy a korabeli forrásokban ismeretlen, mondai „myrmidon" nevet, amely nála is csak ezen az egy helyen fordul elő, mely népre vonatkoztatja. Azok a részletek azonban, amelyeket művében a byzanci birodalom határairól elköltözött úzok új elhelyezkedésére vonatkozólag elmond, lehetővé teszik, hogy segítségükkel a „myrmidon" népnév tartalmát közelebbről meghatározzuk. Amidőn az orosz évkönyvekben 1060 után 1080-ban a torkok ismét szerepelni kezdenek,2

az orosz fejedelemségekhez való korábbi viszonyukban lényeges változás következett be. Ezentúl a torkok egy-két eset kivételével békességben élvén az orosz fejedelmekkel, szállásaikat is túlnyomórészt a kievi és perejaslavi fejedelemség területére tették át, amelyekben a Ros folyó mellett szélesen elterülő Поросье-пак (Porosé) nevezett határvidéktől kezdve Torcesk, Perejaslav és több más egymástól távol eső város mellett húzódtak el telepeik, védelmi övként véve körül a steppe felől a két fejedelemséget.3 Arra vonatkozólag, hogy a torkoknak az orosz fejedelemségek határaira történt betelepítése mikor és mily körülmények között ment végbe, nincsen közelebbi adatunk. Minthogy azonban 1080-ban az orosz évkönyvek a Vsevolod ellen támadó torkokat már „perejaslaviaknak" mondják,4

a torkoknak, vagy legalább is egy részüknek az orosz fejedelmek részéről való befogadását az ezen időpont •előtti évekre kell tennünk. Tekintettel már most arra, hogy a byzanci birodalom határszéleiről menekülő úzok legtermé-1 I. h. 87. 1. 2 Povësti (I.) i. h. 143. 1. 3 J. Samcevskij i. é. i. h. 90 1. P. Golubovskij i. é. i. h. XXIII. No. 9. 418., 434. 1. N. P. Bareov i. m. 136. 1. V. ö. még M. Hrusevékyj: IcTopiíí yispaïiiH-Руси II. к. II. kiad. Lemberg, 1905. 55. 1. 4 Povësti (I.) i. h. 143. 1.