Századok – 1923-1924

Értekezések - KOSSÁNYI BÉLA: Az úzok és kománok történetéhez 495

518 JÁNOSSY DÉNES: ADATOK A FIUMEI KIKÖTŐ TÖRTÉNETÉHEZ. kay, fiumei városbíró szakvéleménye alapján, — haladéktalanul megkereste Kossuth pénzügyminisztert, hogy a mólóépítéshez szükséges santorin-föld beszerzésére a felemelt sóáralapból 42.000 frtot utalványoz tapson ki. Kossuth készséggel tett eleget Széchenyi felszólításának, mert maga is át volt hatva a fiumei kikötő kiépítésének fontosságától.1 De már későn volt: a forradalmi események minden tervet kereszteztek. Jellasich csapatai 1848 augusztus 31-én elfoglalták a kikötővárost és ezzel megszakadt a Magyarország és Fiume közti kapcsolat.2 Az osztrák abszolút kormány a fiumei kikötő kiépítésével nem sokat törődött, s így pusztán véletlennek tulajdonítható, hogy a kormányhatóságok figyelme ismét a kikötőre terelődött. Ugyanis I. Ferenc József az 1852 október 10-i nagy árvíz utáni napon érkezett Fiúméba és a tapasztaltak hatása alatt személyesen intézkedett az ármentesítési munkálatok megkezdése és a kikötőügy haladéktalan rendezése iránt. Ennek folytán az udvari építési tanács eredeti tervei alapján megtörtént a Braida átvágása és a Fiumarának holtcsatornává való átalakítása. Ezzel azonban el lett vetve a magva a magyarhorvát közjogi ellentéteknek a kikötő területi kérdésében: tehát a bekövetkezett események Rauchmüller terveit és Széchenyi kikötőpolitikáját igazolták. Pedig mindez nem következett volna be, ha a 48-as magyar minisztériumnak ideje lett volna végrehajtani azokat a terveket, amelyek a kikötőváros egészséges jövő fejlődésére irányultak. Dr. Jánossy Déner.« ' Orsz. Levéltár. Pénzügy min. 1848 fons 20. pos. 26. 1234 2 Orsz. Levéltár. Külügymin. 1848 : .,