Századok – 1923-1924
Értekezések - KOSSÁNYI BÉLA: Az úzok és kománok történetéhez 495
510 JÁNOSSY DÉNES. iránt.1 Ha ennek a lépésnek okait keressük, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Fiume lakosságának túlnyomó többsége tengeri kereskedelemből élt. De a kikötőépítkezésnek évtizedekig tartó elhúzódása miatt a kereskedelem teljesen pangásnak indult és a lakosság elszegényedése általános lett. Az elzátonyosodott Fiumarában pedig a sok hajótörés és a hajóx-akományok gyakori pusztulása súlyos károkat okozott a hajótulajdonosoknak és a kereskedőknek egyaránt.2 Ilyen körülmények közt megismétlődött az az életben gyakori eset, hogy a fiumei kereskedők saját üzleti érdekeik megóvása végett — ezúttal a város jövő fejlődésének rovására — maguk léptek közbe a kormányzóságnál, hogy eredeti álláspontját változtassa meg. Azonban a kormányzóság ezen lépésével nem érte el az óhajtott célt; sőt ellenkezőleg, az építkezés ügye új és szövevényes fordulatot vett. Tudniillik a Francesconi-Huyn-féle tervek szerint a Braida átvágásának előfeltétele volt, hogy az a szentferencrendiek konventjétől megváltassék. Ezért a kormányzóság Griczy kamarai ügyészt bízta meg, hogy az erre vonatkozó adásvételi szerződéstervezetet a konventtel tárgyalja meg azon becslés alapulvételével, melyet Majláth királyi biztos még 1823-ban tartatott meg és az udvari építési tanács 13.525 forintnyi összegben jóvá is hagyott. De kísérlete nem sikerült, mert úgy P. Pancze Vince házfőnök, mint P. Kossar Leonhard tartományfőnök kijelentette előtte, hogy a megváltandó terület gr. Frangepán Márton által láál-beai a tersattói templom javára tett egyházi alapítvány, melynek közérdekből való elidegenítése is csak a felségnek, mint főkegyúrnak, kifejezett engedélye és a Szentszék hozzájárulása mellett történhetik. Különben is a konvent nem tulajdonosa, csak haszonélvezője a Braidának, tehát: nemo dat, quod non habet. Sőt P. Kossar, a jogkérdés tisztázása előtt, — a kiközösítéstől való félelmében — még az előzetes, becslésbe sem egyezett bele és nem mulasztotta el az udvari kormányszékek figyelmét felhívni arra, hogy a kikötőnek a Braida megváltásával való kiépítése elkerülhetetlen közjogi bonyo-1 U. o. 1833 :10765. 2 U. o. 1830 : 634; 1833 : 5469. — 1829 december 8-án 7 hajó és az egészségügyi hivatal (Casino di Sanità) pusztult el; az 1833 április 15—18-ig- dühöngő déli szél pedig 60 kereskedelmi hajót tett tönkre.
