Századok – 1923-1924

Értekezések - FÖGLEIN ANTAL: XVI. századi közigazgatástörténeti adatok Zólyom vármegyéből 466

480 föglein antal. s egyéb ily jellegű pénzekből befolyt jövedelem egyharmadrésze az övé volt, a másik a vármegye nótáriusáé s a harmadik .szintén az alispán kezeibe folyt ugyan be, de ennek különös rendeltetése volt. Zólyom vármegyében ugyanis a XVI. században már kialakult szokás volt, hogy a sedriák s congregatiók után az alispán a tiszttársait megvendégelte. Statutumok írták ezt elő1

s miként látjuk, elsősorban a bírságpénzekből befolyt jövedelmet kellett erre a célra fordítani. Ugyanerre kellett az alispánnak azt a pénzt is fordítania, amit a sedriákon meg nem jelenő esküdtek fizettek.2 A vármegye tisztviselői a sedriákon s a congregatiókon egyszerű asztalok körül lócákon (scamna) ültek s àz ülés befejeztével ott helyben meg is ebédeltek.3 ... ac proventibus una m portionéin pro se ipso, secundam notario pro laboré suo, tertiam verő portionéin seu partem pro se seu pro mensa recipiat et semper habeant." — Vm. jkv. 1570 : 474. 1. — Kolosvári-Óvári nem közli. 1 1556 dec. 3. kelt statu tum: ...„si aliquid birsagium vei de Judicio provenit, ex illo fiat prandium Assessorum." — Vm. jkv. 1556 (No. 1) : 346. — Kolosvári-Óvári nem közli. 2 1558: „Statutum est, ut quicunque ex Assessoribus pro Sede non comparuerit, birsagietur in fi. 1. Ex birsagio tenetur Vice Comes Assessores tractare." — Vm. jkv. 1558. (No. 1): 349. — Kolosvári-Óvári nem közli. 3 E XVI. századbeli tiszti közös ebédekről nincsenek részletesebb feljegyzések. De a XVII. század vármegyei jegyzőkönyvei pontosan feljegyzik, mennyi hús, hány meszely bor fogyott el; mekkora volt a költség minden közös ebéden. A tisztviselőkön kívül a XVII. században a téli szállásra a vármegyébe került német katonaság tisztjei is állandó megvendégelésben részesültek. A különbség csak az volt, hogy ez t utóbbiaknál mindig nagyobb volt a borszámla. A tetemes költségekben a szoigabírák is segítségére voltak az alispánnak, amennyiben a behajtott contributio egy hányadát e célra beszolgáltatták (vm. jkv. No. 3:205—217.) Legrészletesebbek e költségek felsorolásában az 1687—1690. évi jegyzőkönyvek. A vármegye ez időbeni Sembery Sámuel szolgabíró zólyomi házában tartotta gyűléseit s a sedriákat s utána az ebedeit is, e három év alatt 34-szer. A figyelmes vármegye a tekintetes asszonynak, Sembery feleségének — eum ob respectum, quod cum in aedibus ipsius generales congregationes et Sedriae Cottus huius celebrarentur, talique tempore ipsa labores et munia necessaria circa culinam praestaret — 58 frtot adott. — A legnagyobb volt mindig a költség, a rendesnek kétszerese, ha a vármegye főispánja is megtisztelte jelenlétével a tisztviselők közös ebédjét. E közös étkezéseket ugyan, miként említettem, a befolyt bírságpénzekből fedezték, de az alispánnak is annyi kiadása volt