Századok – 1923-1924

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A reformkor nemzedéke 17

38 MALYUSZ ELEMÉR. Ne gondoljuk, hogy azért, mert Széchenyi elveit nem találjuk meg a sistematicum operatum-ok fóliánsaiban, azokat az 1790-től 1825-ig terjedő korban senki sem hirdette. Mindazok az eszmék, amelyek Széchenyi tanait együttesen adják, külön-külön előfordulnak már az ő fellépését megelőző korszak írói és gondolkozói műveiben is. A Széchenyi előtti korszak szellemi élete — noha » nem ismerjük eléggé — rendkívül gazdag, de azért Széchenyi programmját így felépítve, ilyen egymásutáni sorrendben, az övéhez hasonló erős pántozatú okfejtéssel hiába keresnők bárkinél. Az elvek, amelyek álmodozóknál és theoretikusoknál csak egyenkint tűnnek fel, árnyszerű elvontságukból életerőtől duzzadó programmá Széchenyinél erősödtek. Amidőn Széchenyi a 12 törvén y javas! at. túlnyomó részében — eltekintve a tisztán közjogi, nem társadalmi vonatkozásúaktól — túllépte az 1792/3-i konzervatív reformtörekvések határát, tanúságot tett arról, hogy ő is izgatott, ő is feljebb irányította az íjat, s több fermentümot vetett a tespedő nemzeti életbe, semmint hogy működését egyszerű továbbfejlesztő munkának lehetne tartanunk. ő is felismerte azt az egyszerű társadalmi törvényt, hogy a mozdulatlan megindításához nagyobb erő — izgatás is — szükséges, mint a már mozgásban levő tömegnek ugyanazon gyorsasági fokon való tartásához. A múltból áthozott tehertételt így akarta eliminálni. Az összehasonlításból látjuk, hogy mennyire túlhaladta programmjával 1792/3-at s még inkább saját korát. Így megérthetjük mardosó önkínzását, midőn önnönmaga szemére vetette, hogy ő ébresztette fel nemzetét s hogy jobb lett volna azt aludni hagyni, önvádja nem volt alaptalan, de a fejlődés még krízis, még forradalom árán is jobb, mint a biztos pusztulás. _ Mi lett volna Széchenyi fellépése nélkül a sír szélére jutott nemzetből, nem nehéz kitalálni. A magyar faj csak az о izgatására ébredt fel. Kossuth optimizrnirsának oka e tény felreismerése volt. ő meg volt győződve, hogy a beteg nemzet saját ösztönéből s nem az orvos rendeléséből mozdult s így nemzete „ép, ifjú, egészséges" is.1 Kossuth nem látta Magyarországot félholtan, nem ismerte a XIX. század húszas éveinek elején. 1 Felelet gróf Széchenyi Istvánnak. Pest. 1841. 6, 19. 1.