Századok – 1923-1924

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A reformkor nemzedéke 17

38 MALYUSZ ELEMÉR. Ne gondoljuk, hogy azért, mert Széchenyi elveit nem találjuk meg a sistematicum operatum-ok fóliánsai­ban, azokat az 1790-től 1825-ig terjedő korban senki sem hirdette. Mindazok az eszmék, amelyek Széchenyi tanait együttesen adják, külön-külön előfordulnak már az ő fellépését megelőző korszak írói és gondolkozói művei­ben is. A Széchenyi előtti korszak szellemi élete — noha » nem ismerjük eléggé — rendkívül gazdag, de azért Széchenyi programmját így felépítve, ilyen egymásutáni sorrendben, az övéhez hasonló erős pántozatú okfejtéssel hiába keresnők bárkinél. Az elvek, amelyek álmodozók­nál és theoretikusoknál csak egyenkint tűnnek fel, árnyszerű elvontságukból életerőtől duzzadó programmá Széchenyinél erősödtek. Amidőn Széchenyi a 12 törvén y javas! at. túlnyomó részében — eltekintve a tisztán közjogi, nem társadalmi vonatkozásúaktól — túllépte az 1792/3-i konzervatív reformtörekvések határát, tanúságot tett arról, hogy ő is izgatott, ő is feljebb irányította az íjat, s több fermen­tümot vetett a tespedő nemzeti életbe, semmint hogy működését egyszerű továbbfejlesztő munkának lehetne tartanunk. ő is felismerte azt az egyszerű társadalmi törvényt, hogy a mozdulatlan megindításához nagyobb erő — iz­gatás is — szükséges, mint a már mozgásban levő tömeg­nek ugyanazon gyorsasági fokon való tartásához. A múlt­ból áthozott tehertételt így akarta eliminálni. Az összehasonlításból látjuk, hogy mennyire túl­haladta programmjával 1792/3-at s még inkább saját korát. Így megérthetjük mardosó önkínzását, midőn önnönmaga szemére vetette, hogy ő ébresztette fel nem­zetét s hogy jobb lett volna azt aludni hagyni, önvádja nem volt alaptalan, de a fejlődés még krízis, még forra­dalom árán is jobb, mint a biztos pusztulás. _ Mi lett volna Széchenyi fellépése nélkül a sír szélére jutott nemzetből, nem nehéz kitalálni. A magyar faj csak az о izgatására ébredt fel. Kossuth optimizrnirsának oka e tény felreismerése volt. ő meg volt győződve, hogy a beteg nemzet saját ösztönéből s nem az orvos rendelé­séből mozdult s így nemzete „ép, ifjú, egészséges" is.1 Kossuth nem látta Magyarországot félholtan, nem ismerte a XIX. század húszas éveinek elején. 1 Felelet gróf Széchenyi Istvánnak. Pest. 1841. 6, 19. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom