Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Levéltári Közlemények 379

380 történeti irodalom. Ferenc: A bécsi udvari kamarai levéltár. Behatóan ismerteti a nevezett levéltár anyagát. A kamara hatásköre kiterjedt az egész monarchia területére s így megmaradt registraturája nemcsak a volt osztrák örökös államok gazdaságtörténetére megbecsülhetetlen fontosságú, hanem a magyar történetírás sem nélkülözheti. A levéltár, melyből csak a csehek vittek el nagyobb gyűjteményt, három főcsoportra oszlik: 1. a régi registraturára; 2. az újabb registraturára; 3. a kisebb önálló registraturákra. Eckhart rendszeresen ismerteti az egyes registraturákat s értékes utasításokat ad a segédkönyvek használatára. — Ilolub József: Kutatások a párisi levéltárban. Holub J. 1921-ben kutatott a párisi levéltárakban, hogy azoknak a magyar történelemre vonatkozó anyagát gyűjtse és kiegészítse az eddigi kutatásokat. A külügyminisztérium levéltárában a 1. „Mémoires et documents" és 2. a „Correspondence politique" с. gyűjteményeket nézte át a „Fonds Turquei" csoportból; az Archives nationalesban а к. 1318. és к. 1319. fasciculusok foglalkoztatták és az úgynevezett simancasi levéltár. — Hajnal István: Kivonatok Hunyadi János kormányzói okleveleiből. Hunyadi János azon kormányzói okleveleiből közöl regesztákat, amelyek eredetiben vagy átiratban az Országos Levéltárban vannak letéve. Ezek a regeszták azért igen fontosak, mivel a nagyméretű aktaközlés még nem jutott el Hunyadi koráig s az ő okleveleiből csak mintegy 150 jelent meg nyomtatásban. A közölt oklevelek jórésze Hunyadi személyének jellemzéséhez szolgáltat értékes adatokat. — Mályusz Elemér: Az Országos Levéltár Nádasdy-levéltárának magyar levelei. (1531— 49.). Az Országos Levéltárba bekebelezett Nádasdy-levéltárból közöl még nyelvemlékszámba menő magyar leveleket. A magyar nemzeti állam kiépítésére irányuló politikai küzdelem felébresztette a XIX. század elején az érdeklődést a magyar nyelvemlékek iránt, több levelet kinyomtattak, de az egyes nagyobb családi levéltárak nyelvemlék-anyagának pontos katasztere mai napig sem készült el. A Nádasdy-család levéltárában kb. 160 magyar levél van az 1531—49 évekből, melynek vagy a Nádasdy Tamás nádor környezetében levő személyektől származnak, vagy idegenek intézték ugyancsak a nádorhoz. Mivel nagyobb összefüggő történeti fontosságú magyar levelezés 1550 körül kezdődik, ezen dolgozat cléja az ezen évet megelőző levelek összegyűjtése és betűhív közlése. — Föglein Antal: Zólyom vármegye levéltára. Föglein A., Zólyom vármegye volt főlevéltárnoka a nevezett megye levéltárának történetét és anyagát ismerteti. A levéltár a XVI. században keletkezett, legrégibb anyagát az alispánok és a jegyzők kezelték. Az első fennmaradt jegyzőkönyv 1500-zal kezdődik. Már a. XVII. század második felében történtek intézkedések az iratok elhelyezését illetőleg, de állandó szállást csak a XVIII. század második felében, az új megyeház építése után nyert a levéltár, 1795-ben levéltárnoki állás zerveztetett s megkezdődött az iratok rendezése és mutatók készítése. A levéltárban kb. 135 jegyzőkönyv van az 1500—1848. évekből, melyekhez használható mutatók állanak rendelkezésre. A fennmaradt iratok közül különösen a gyűlések jegyzőkönyvei fontosak, mint a megye közigazgatási, egyházi és kereskedelmi viszonyainak forrásai. Szerző nagy vonásokban ismerteti az iratok tartalmát és terjedelmét. — Kisebb közlemények. Herzog József: A szepesi kamara levéltárnokának 1622. évi utasítása és a levéltár ugyanazon évből való leltára, Bethlen Gábornak, hogy fejedelmi jogai csorbát ne szenvedjenek a nikolsburgi béke következtében nyert területen, biztosítania kellett magának a szepesi kamarai levéltár használatát. A két uralkodó nem osztotta fel a levéltárat, hanem közös levéltárnokot állítottak annak élére, kitől mindketten kivették a hivatali esküt. Egyidejűleg leltárt készítettek a levéltár iratairól. Szerző közli úgy a levéltárnoknak adott utasítást, mint a leltárat, mely utóbbi