Századok – 1923-1924

Értekezések - KLEBELSBERG KUNÓ GRÓF: Elnöki megnyitó (1923.) 225

Elnöki megnyitó beszéd. A Magyar Történelmi Társulat 1923 dec. 27-én tartott évi r. közgyűlésén mondotta dr. gr. Klebelsberg Kunó elnök. Tisztelt közgyűlés! A centenáriumok korát éljük. Nem akarom mondani divatját, mert a divat változó, a visszaemlékezés, a megemlékezés szüksége pedig egyik legnemesebb állandó sajátsága az emberi léleknek. A rómaiak undenos decies per annos tartották klasszikus emlékünnepeiket Kr. e. 346-ban, 236-ban, 126-ban és 17-ben. Az utóbbi alkalomra íratta Augustus császár Horatiussal a Carmen Secularet, minden idők emlékénekeinek legnagyszerűbbjét. A római klasszikus tradíciót, mint annyi más téren, úgy itt is átvette a római katholikus egyház s anno santói révén belevitte a jubileumi év gondolatát a világegyház tömegeibe. De e százas évfordulók alkalmával nemcsak a kegyelet adóját rójuk le, hanem történelmi szelekciót is gyakorlunk. Egy egész század már erős szelektor, szűrőjén az egykorúak véleményéből, a kortársak dicséretéből és gáncsából sok-sok minden lemarad, retortája már előállítja a jellemekből és a cselekményekből azt a párlatot, mely felszívódik a történelembe. Soha a magyar história folyamán centenáriumok tartására szebb és gyakoribb alkalom nem kínálkozott, mint éppen mostanában. Hiszen a mult század 20-as éveiben vette kezdetét a reform-kor, mely nagy emberek születésében és föllépésében, meg nagy eseményekben egyaránt termékeny volt. Száz évvel ezelőtt született Petőfi, Madách és Ipolyi, száz évvel ezelőtt írta Kölcsey örök dalát : a Himnuszt, a reform-kor nyitányát. Századok, 1923. VI—X. füzet. 15