Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Tárca - Relković Neda: Az alsómagyarországi bányavárosok taksája 211

tábca. 213 járul, hogy 1664-ben a török felgyújtotta, lakosait fogságba hurcolta.1

Nem csoda, ha a dikátorok fallal kerített házat csupán egyet, gunyhót 156-ot találtak, pusztán álló házat pedig 25-öt. Az összeírás idején a férfiaknak csupán egynegyed része volt otthon, a többi az ország termékenyebb vidékeit kereste föl és gazdásági munkát végzett, hogy megélhessen.2 Ily körülmények közt a városok terhök könnyítését kísérelték meg s mikor a rendek a kitűzött időben ismét Pozsonyban gyülekeztek, első teendőik közé tartozott régi adósságuk, a taksahátralék elengedéséért folyamodniok. A városok szóvivője Gaitz Mátyás libetbányai jegyző volt. A polgárok meghagyása értelmében elsősorban a pozsonyi kamarához fordult. Megbeszélés szerint kimutatni igyekezett, hogy a taksahátralék követelése nem mindenben jogos, amiért visszatér a harmincnégy évvel előbbi állapotra és álláspontja helyes voltát a következőkkel bizonyítja. 1662-ben, mikor a török a bányakerületet veszélyeztette, a kamara 10.000 frtnyi taksát kívánt a városoktól; 1681-ben, a Thököly-felkelés korában pedig 12.000-et; Buda visszavétele után, 1687-ben ismét 10.000-et, összesen tehát 32.000 frtot. E követelésekkel szemben a városok a következőket jegyzik meg. Az 1662. évi taksakivetésről nem volt tudomásuk; utóbb a kamara rájuk írt, miszerint a császári udvar az összeget 1663-ban is követelte volna. A városoknak azonban az udvar felszólításáról sincsen értesülésük, a levélírás talán el is maradt, aminek oka a török háború lehetett. Ha pedig mégis rájuk írtak volna, elegendő mentségül szolgáljon, hogy az ország tűzben állott s már ezért sem tudtak volna fizetni. Mindennek tekintetbevételével remélik, hogy a kamara e taksát nem fogja tőlük követelni. Ami az 1681. évi soproni országgyűlésen kivetett 12.000 frtnyi összeget illeti, a városi követek, visszatérvén az utolsó pozsonyi gyűlésről, azt mondották, hogy a kamara a városok taksáját visszamenőleg 1681-re még az ülés alatt 6000 frtra leszállította. Az egész taksahátralék tehát 16.000 frt lenne. Ez összegből a pozsonyi gyűlés alatt 2500 frtot fizettek nyugta szerint; hat hét előtt ismét ugyanennyit. A három nagy bányaváros a Wesselényi-féle tartozásportio címén 4155 fortot fizetett, mert a kamatot elengedték. Mindehhez járul Űj- és Bakabánya fölmentése, mert a török dúlás ide-1 V. ö. Relkovié Néda: Városi élet Üjbányán az 1664. évi török pusztítás után. (Békefi Emlékkönyv, Budapest, 1912.) 2 Idézett fasciculusban : Padlicius Tamás és Grendl Jakab breznóbányai tanácstagoknak 1696 szept. 30-án kelt jelentése Újbánya vagyoni állapotáról.