Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Pester Lloyd - 206

-történeti irodalom. 207 többi része kizárólag Ausztriával foglalkozik. — 1923., 4. esti szám. Lud­wig Emil. Aus Deutschlands letzter Kaiserzeit. Hammann Ottó, a német kölügyi hivatal egykori sajtófőnöke „Bilder aus der letzten Kaiserzeit" című munkájának ismertetése, melyben az évszázad utolsó húsz esztendejé­nek német államférfiairól és politikai szereplő személyeiről ad jellemrajzot. — 6. szám. Aus Wilsons Memoiren. Baker, az amerikai kormány sajtó­főnöke nagy munkát készített Woodrow Wilson Emlékek és okmányok címmel. A cikk a legközelebb megjelenendő német kiadásból a szövetségesek titkos szerződéseire vonatkozó részleteit közli. Wilson e titkos szerző­déseket nem ismerte, midőn a békekonferenciára ment. Ez az oka, hogy az elnök igazságos békére való törekvése hajótörést szenvedett.— 8. esti szám. Kaiser, Könige und Staatsmänner unter sich címmel gróf Stürgk József tábornok „Politische und militärische Erinnerungen" című munkájának ismertetése. Jellemző adatokat közöl a munkából Ferencz Józsefről, Vilmos német császárról, Ferenc Ferdinándról és Károly királyról. A diplomaták közül Gulochowskyról, Szőgyéniről és Tisza Istvánról, — 10. reggeli szám. Das Martyrium eines Feldherren. Moltke Helmuth német vezérkari főnök emlékiratainak kimerítő ismertetése. „Erinnerungen und Briefe, Doku­mente" munkát az özvegy adta ki, férje azon kívánsága ellenére, hogy azok sohase adassanak ki. Az adatok fényesen bizonyítják, hogy Moltke jobban felismerte a nemzetközi helyzetet, mint akárhány diplomata. A háború végeredményét is előre látta. Vilmos császár befolyását, intéz­kedéseit sem tartotta olyanoknak, melyek kedvező hatással lehettek volna a kimenetelre. A históriai anyagok áttekintése után meg lehet állapítani, hogy Vilmos császár dilettáns befolyása és nagyúri szeszélyessége is okozója volt a hadsereg vereségének. Ezt súlyosbította katonai tapasztalatlansága, politikai rövidlátása, makacs nyersesége, melyet a legjobb férfiakkal szem­ben tanúsított. De Németország politikusai és katonái sem kerülik ki a szigorú kritikát. Azok sem álltak feladatuk magaslatán. — 14. reggeli szám. Molnár Dezső. K. F. Nowack's Chaos címen megjelent munkáját bírálja. Az 1918. november közepéig lefolyt középeurópai eseményeket a munka hihetetlen felületességgel tárgyalja s jellegzetesen magyarellenes. Az Asiago melletti eseményeket, különösen a magyar csapatok magatar­tását a tiroli hadcsapat akkori parancsnoka, József főherceg szerepét álta­lában ferdítve ismerteti, s különösen ö Fenségét teljesen hamis, sőt rossz­akaratú beállításával le akarja dönteni a piedesztáíról. A cikk különösen a könyv első fejezetével foglalkozik ízelítőül. — A 19. reggeli számban Nowack válaszol Molnár bírálatára. Hivatkozik arra, hogy adatait forrá­sokból merítette, s ezekre alapította ítéletét. — Molnár viszonválaszában cáfolja Nowack állításait, s kifogásolja, hogy az ő kétségtelen tényeivel szemben a hadsereg-főparancsnokság tanulmánya, a császári katonai iroda stb. adatokra csak általánosságban hivatkozik anélkül, hogy a ténye­ket bizonyítékokkal megdöntené. — 31. szám. Vadnai Emil. „Chaos" cik­kében bírálja Nowack fenti munkáját, melyről megállapítja, hogy ügyesen írt mű, azonban sebtiben összehordott, nem eléggé feldolgozott anyag alap­ján nyugvó s vonzó iránya és a jól értesültség látszatával hamis világí­tásban tünteti fel az eseményeket. — 34. reggeli szám. Sosnoski Tivadar. Hinter den Kulissen des Deutschen Kaiserreiches. Gróf Waldersee táborszer­nagy emlékirataiból vett részleteket közöl, melyek Frigyes Vilmosról, fiáról, Frigyes császárról, Bismarck Herbertről, továbbá II. Vilmos császárról alkotott jellemzéseit tüntetik fel. Az öreg Frigyes Vilmost jelentékeny ural­kodónak, jó, igazságos embernek mondja. Fiát, Frigyes császárt, kis képességű, hiú embernek jellemzi, aki szellemileg jóval kimagasló nejének bábja volt. Ismerteti Bismarck Herbertnek Ausztria-Magyarország iránti ellenszenvét. Atyját buzdította, hogy Oroszországhoz való vonzalmáért

Next

/
Oldalképek
Tartalom