Századok – 1923-1924
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Gazdák Szemléje 204
204 történeti irodalom. mutatkozott, mint a közélet egyéb területein. A pénzsajtót (assignáták, mandat territorial) a forradalmi kormányok sem voltak képesek megállítani. A devalvációk nagy vagyoni összeomlásokat idéztek elő. Csak Napoleon föllépésével kezdett lassankint a rend helyreállani. Napoleon nemcsak a politikai közéletben teremtett rendet, hanem hozzálátott a köztársaság gazdasági életének megszervezéséhez. Sikeres háborúi nagy arányokban fokozták a belső termelést, fejlesztették a külföldi kereskedelmet, sok arany és ezüst özönlött az országba. A mandatkat, később a papirosutalványokat ércpénzzel helyettesítette. Franciaország külkereskedelme is a pénzügyi konszolidációhoz vezetett. Az ipar és kereskedelem nagy fejlődése jólétet teremtett. A kivetett adók megfizetése pedig az államháztartás aktivitását is megerősítette. Kőszeg és vidéke. 1923. 14. szám. a—j. К ősze g város polgári kapitányt tálaszt 1910-ben. Kiadtlan adatok a város azon szabadalmáról ir, melynek alapján a város a bírót és a magisztrátust maga választhatta. 1610-ben Jukhofer Erhard városkapitány elhalván, a város fiát, Jánost, választotta meg, aki a választás előtt kitért. Erre 1610 augusztus 6-án a város a királyhoz folyamodott, hogy őt királyi paranccsal a kapitányság elfoglalására felszólítsa.Ez megtörtént De nem a király, hanem az alsóausztriai kormány egyik tagja, Gunold intézte el. Jukhofer János ezután el is fogadta a kapitányi tisztséget. — 17. szám. A—j. Kőszeg városának sérelmei 1548-ban Ausztria ellen. Ismeretlen adatok alapján két dologban tesz a város panaszt. Az egyik, hogy Ausztria 1548-ban elzárta a határt a kőszegi bor bevitele elől; a másik az italmérési jog. A polgárság e miatt sokat szenved. Számos érvet hoz fel a város kérvényében, az italmérési jog ellen. Ausztria a bort nem engedi be, mert magyar bor. Magyarország pedig azért nem, mert az adót Ausztriának fizeti. Sérelme az is, hogy a bort ausztriai kismértékkel kell mérni, s nem magyar iccével. További sérelme az adó ellen, hogy ámbár Ausztriának fizeti az összes adót, mégis, mivel földjei magyar területen fekszenek, Vas vármegye felhívására a törökök ellen a védelemben hathatós részt vesz. — 18 szám. A—j. Zámbá István kőszegi városbíró elfogatása 1599-ben. özv. Nádasdy Kristófné, a kőszegi uradalom akkori zálogbirtokosnője, a városbírót elfogatta s tömlöcbe záratta. Minthogy a városnak a birtokosnőnél tett közbenjárása eredménytelen volt, a magisztrátus Mátyás főherceghez fordult, aki megparancsolta a bíró szabadonbocsátását. De ennek sem volt más eredménye, minthogy a rabok cellájából világos szobába záratta. Csak október 9 én szabadult ki. Magyar Gazdák Szemléje. 1 923. 1 RZ. Csérer Lains. Az erdélyi földmivelő köznép állapota a fejedelmi kor kezdetén. A honfoglaláskori köznép kialakulásának megrajzolása után áttér a magán-, egyházi, kincstári és városi birtokkategóriák nyomán a földbirtokjog létesülésére a XVI. században, s e nyomon a földművelő tömegek jobbágvosítására. Az 1514-iki törvény óta a jobbágy ura beleegyezése nélkül telkéről, még ha kötelezettségeinek eleget is tett, nem költözhetett el. Ennek következménye az lett, hogy a zsellér jobbágy megszökött. Ez idézte elő azután az oláh parasztság beszivárgását a magyar jobbágyság helyére. Tetőfokát érte el ez a bevándorlás a XVII. században, midőn Básta császári generális a Mezőség lakosságát tervszerűen pusztította. Azóta mindinkább erősödött a moldovánok, muntyánok, pakulárok stb. bevándorlása. — 2. szám. Csérer Lajos. A székely földbirtokjog az erdélyi fejedelmi korban. Ismertetvén az ősszékelység földbirtokjogának legrégibb formáját, mely az ősfoglalás alapján való közösség volt, a régi székely földbirtokjog alapjait ismerteti. A fejedelmi kor után a gubernium idején a székelység földbirtokjoga mindjobban homályosodik.
