Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Magyary Zoltán: A vallás- és közoktatásügyi központi igazgatás 1867 előtti történetének vázlata. Ism. Hlb 185

-történeti irodalom. 185 gyertyagyujtási adóvá alakították át.1

E részben azonban lerovásaikat ellenőrizni kellene. Különben nem kétli, hogy Magyarországon tényleg szaporodnak s ezért Somogyival szavaz bevándorlásuk korlátozása mellett. Véleményéhez Grohmann államtanácsos is csatlakozott s így Ferenc császár az 1803 júl. 19-én kiadott rendeletben hozzájárult azokhoz az intézkedésekhez, amelyeket a kancellária a bevándorlás apasztására a helytartótanács véleménye alapján javasolt (Staatsrath 4129/1803.). Az ellenőrzést azonban, amelyet e rendszabályok tartalmaztak, a községi és megyei közigazgatás ezután sem tudta foganatosítani. Nem volt meg az erélye, de szervei sem, hogy az engedély nélkül belopózottakat fölkutassa és eredeti lakóhelyükre visszaszállíttassa. A közigazgatási ellenőrzés lanyhasága és kisnemességünknek a XIX. század elején bekövetkezett rohamos romlása pedig mind kívánatosabb színben tüntették föl a galíciaiak előtt az ide való átköltözködést. A problémát tehát akkor is látták, bár még aránylag csekély jelentőségű, volt, de a fiszkalis szempontok érvényesülése, a rendőrség hiánya, az indolencia a bevándorlás elől úgyszólva elhárított minden akadályt. Innen az 1805 és 1825 közti rohamos emelkedés 130,000-ről 190,000 lélekre. —y. Magyary Zoltán: A vallás- és közoktatásügyi központi igazgatás 1867 előtti történetének vázlata. Budapest, 1922. 8° 16 1. E kis füzet, mint címe is mutatja, csak vázlat s eredetileg a Néptanítók Lapjában jelent meg, tehát szélesebb körök számára készült. Örömmel üdvözöljük azonban minden vázlatossága mellett is, mert oly területet érint, amely méltán tarthat számot érdeklődésünkre. Központi igazgatásról csak azóta lehet szó közoktatásügyünk terén, amióta azt, mint politikumot, az állami igazgatás feladatának tekintették. Ettől az időponttól, Mária Terézia uralkodásától kezdve a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak 1867-ben történt végleges megszervezéséig eltelt évszázad történetét ismerteti a szerző az Orsz. Levéltárból s a minisztérium elnöki irattárából vett néhány érdekes darabbal illusztrálva. E száz esztendő a következő három korszakra oszlik: 1. A rendi alkotmány kora, 1848-ig; 2. a felelős magyar minisztérium kora, 1848—49-ben és 3. Az abszolutizmus kora 1849—1867-ig, s lezáródik báró Eötvös Józsefnek 1867 március 10-én kiadott azon körrendeletével, amelyben a minisztérium működésének megkezdését rendeli el, s 1 Ez az udvar kegyeit hajhászó zsidó Kofler Salamon javaslatára és unszolására történt.