Századok – 1923-1924
Értekezések - LEDERER EMMA: Régi magyar űrmértékek - 123
144 lederer emma. b. A pozsonyi mérő. Az uralkodó magyar gabonamérték, a kassai köböl mellett a XVI. századtól fogva egy másik mérték kezd előtérbe lépni: a pozsonyi mérő. A Habsburgok uralkodása óta a mértékuniformizáló törekvések középpontjában a bécsi, illetve az osztrák mértékek állottak. Ezeknek az elfogadtatását tűzték ki célul, ami azonban csak kis részben sikerült. Mindenesetre ez a törekvés magyarázza, hogy míg a kassai köböl magában az országban mindvégig a legjobban elterjedt mérték volt, a külfölddel szemben csakis az a mértékrendszer vált ismertté, mely az osztrák mértékek hatása alatt alakult ki, tehát a pozsonyi gabonamérő és rendszere. Természetesen nem szabad azt képzelnünk, hogy a mérő fogalma és elnevezése a XVI. század előtt ismeretlen volt. Már a XIII. században találkozunk ezzel a mértékkel a nyugati határszélen és ettől fogva ez mindvégig a nyugati részek mértéke maradt. Eredetileg a mérőrendszer vezető mértéke nem a pozsonyi, hanem a nagyszombati mérő volt. Az a hit terjedt el, hogy a régi budai mértékek Nagyszombatban találhatók fel.1 A pozsonyi kamara 1590.-Í fölterjesztésében meg is okolja ezt a hitet azzal, hogy 32 pint folyadék tesz egy budai akót, 32 icce tesz egy nagyszombati mérőt.2 Tulajdonképen a 32 pintes akó nem a budai, hanem a bécsi akó, mely azonban budai iccékből, illetve pintekből áll, míg a nagyszombati mérő 32 nagyszombati iccéből áll. Minthogy ez korántsem azonos a budaival, az azonosság hite csak nagyon felületes indokokon alapult. A nagyszombati mérő elterjedtségét a XVI. századtól fogva megokolja, hogy az esztergomi érsekség birtokain a gabonatizedet mindenütt ezzel a mérővel szedik з és hogy mennyire respektálják még a későbbi időben is, arra jellemző Pozsony megye 1696-i státutuma, mely szerint minden mértéket a pozsonyival egyenlővé kell tenni, kivéve Nagyszombat és Somorja város mértékeit, melyeknek régi privilégiumok van.1 Hogy ennek dacára mégis a pozsonyi mérőt teszik igen rövid időn belül országos mártékké, annak kettős oka van: 1 Pozsony megye 1591. statutuma (Kolozsváry és Óváry IV. к. I. fele 53. 1. ut mensurae tarn vini quam bladorum ubique in hoc comtatu ad mensuram Budensem quae nunc Tyrnaviae habere (sic) dicitur reducentur etc. 2 Expeditiones Cam. Pos. 1590. évből fordításban hibásan közölve Magy. Gazd. Tört. Sz. IV. évf. 538. 1. 3 Reg. Dec. Archiepiscopatus Strigoniensis. 4 Kolozsváry és óváry IV. к. I. fele 550. 1. „salvis in reliquo civitatis Tyrnaviensis et oppidi Samariensis permanentibus privilegiis.
