Századok – 1923-1924

Értekezések - LEDERER EMMA: Régi magyar űrmértékek - 123

RÉGI MAGYAR ŰRMÉRTÉKEK. 135 Az 1588. országgyűlés, mint látszólagos anachronizmust, a budai mértéket tette országos mértékké, pedig a szepesi kamara az 1587. évből származó felterjesztéséből azt látjuk, hogy a kamara az országgyűlésnek a kassai köböl országos mértékké tételét ajánlotta, mint amely a túlnagy és túlkicsiny mértékek közt éppen a közepén áll.1

Vájjon a kassai köböl volt-e tényleg a budai mérték utóda és ez-e az oka a törvénycikk formulázásának'? Fejtegetéseink során be fogjuk látni azt, hogy ez a látszólag kissé valószerűtlen állítás nem is nélkülöz minden alapot. Míg azonban az országban magában mindenütt találkozunk a kassai köböllel, a legkülönbözőbb vidékeken fellelve azt, a külföld erről a mértékről egyáltalán nem vett tudomást. A XIX. század elejéről származó mértékösszehasonlítások, ha beszélnek is a magyarországi köbölről, ezalatt leggyakrabban nem a kassai köbölt, hanem egy olyan mértéket értenek, mely nem más, mint az előfordulási helyükön ismeretes mértéknek, — ezen munkák terminológiája szerint — mindig „mérő"-nek a kétszerese.2 Kérdés már most az, hogy a XVI. és XVII. században mit értettek ezalatt a mérték alatt? Az irott források anyagából a kérdésre pontos választ nem fogunk kapni, de rögtön szemünkbe fog ötleni, hogy ebben az időben „köböl" alatt a XVIII. századi megállapításoknál jóval kisebb mértéket kell értenünk. Adataink mind a XVI. század közepéről valók: 1. A szepesi kamara felterjesztésében a vetőmagra vonatkozólag kijelenti, hogy 6 kassai köböl körülbelül 12 bécsi mérővel egyenlő.3 Schalk megállapításai szerint a bécsi mérő: 42.28 liter; eszerint tehát a kassai köböl, körülbelül 84 liter volna.4 2. A dézsmaszedő lajstromok gömörmegyei csomójában évről-évre találkozunk egy olyan elszámolással, mely szerint 10 murányi korec egyenlő 9 kassai köböllel.5 A murányi korecet ca. 73 liter ürtartalmunak véve, kb. 81 liter volna e kassai köböl.0 3. A végvidékeken, 1550 körül kiadott rendelkezésben 1 Exped. lib, VIII. fo 394. „In Trioiti verő alioque cujusmodi rerum genere mensurando videtur Cassoviensis cubulus, qui inter maximos quales к in hic partibus multis in locis habentur et inter minimoe intermedins esse..." (OL. Expeditionum Camerae Scepusiensis libri.) 2 H. Noback: Münz-, Mass- und Gewichtsbuch 2. kiadás. 1879. 3 Exp. lib. I. fo. 67. „vix sex cubuli Cassoviensis mensurae facientes Wiennienses circiter duodecim modios." 4 Schalk i. m. 478. lap. 5 Reg. Dec. Gömör. Murány 1588, 1589. és 1590. években: „singulos coretos 10 ad Cassovienses cubulos 9 computando." 6 L. a korecről szóló fejezetot.