Századok – 1923-1924
Értekezések - LEDERER EMMA: Régi magyar űrmértékek - 123
132 lederer emma: régi magyar űrmértékek. Ezzel végeztünk is a gabonamértékek rendszerének tárgyalásával és áttérhetünk a másik csoportra: a bormértékek rendszerére. Az alapvető mértékrendszer itt is, csakúgy, mint a gabonamértékeknél a köböl volt. Ez különben már az előbb előadottakból is világos. A borköbölnél magasabb egységek elnevezése nagyrészt a szlávból való. Ezek úgy látszik már egészen régi időben kerültek a magyar nyelvbe. Már a XII. században előfordul a cseber, melynek latin neve a tinna, tonna, viszont Nyugatról került a magyar nyelvbe. A cseber egy latinizált formája a chybrio, amely alatt azonban nem mértéket, hanem az adónak egy nemét értették.1 Hasonlóképpen régi szláv jövevényszó az akó. Szintén kettős jelentésű: 1. mérték, 2. adónem (chybrio seu aco alakban). Szintén már a XIII. században előfordul és a csebernél jóval nagyobb bormennyiséget tartalmazott.2 Az akóval azonosítani szokták és a XVI—XVII. században leginkább ezzel a kifejezéssel szokták magyarra fordítani a bécsi Eimer (urna) kifejezést, holott ez a mérték csak annyiban fedi az akót, amennyiben szintén a csebernél, — bár nem sokkal — nagyobb bormennyiséget tartalmazott. Azonban ellentétben az akóval, mely régi magyar bormérték, az Eimer körülbelül a mérőrendszerrel egyidőben kerül Magyarországba. Egyes szövegek a veder szóval fordítják az Eimert. A veder azonban szintén szláv bormérték,3 mely alatt nálunk a XIV. századtól kezdve mértéket nem értenek. Az ideig idria, hydria néven többször is előfordul.' A köbölnél kisebb osztórészek ugyanazok, mint a gabonamértékeknél, úgy, hogy külön tárgyalásuk felesleges. A pintről, iccéről már beszéltünk, egyedül a messzely az, mely a gabonamértékek beosztásánál ismeretlen. Miután ennek feltűnése a mérőrendszerrel függ össze, nyilvánvalólag a német Massel szóból alakult és került hozzánk: A „kleines Massel" alatt Bécsben az „Achtel" nyolcadrészét értették, tehát gabonamérték volt,5 míg nálunk az icce felét jelentő bormérték. koreceknok felülvizsgálását, míg máshelyt a liptómegyei mérték rendszerint lukna néven szerepel. 1 Melich—Gombocz: Etymologiai szótár 295. 1. 2 Melich—Gombocz: Etymologiai szótár 49. 1. 3 Karl Rumler: Übersicht der Masse, Gewichte und Währungen der vorzüglichsten Staaten von Europa, Asien, Afrika und Amerika, Wien. 1849. Russland alatt: Flüssigkeitsmasse: Die Einheit dieses Masses ist die wedro. 4 Hóman id. helyen. 6 Littrow: Vergleichung der vorzüglichen Masse, Gewichte und Münzen. Wien 1832. 35. 1.
