Századok – 1923-1924
Értekezések - LEDERER EMMA: Régi magyar űrmértékek - 123
130 lederer emma. nálták, arra vezetett, hogy a vékát kiválóan magyar mértéknek kezdték tekinteni. Pl. Salamon ezt tartja az alapvető magyar gabonamértéknek.i A valóságban azonban a XV. századig nem igen ismeretes a véka. Az Ofner Stadtrechtben és a hozzáfűzött Bäckerlimitation-ban fordul elő legelőbb a „wecht" elnevezés.2 (1 köböl = 10 wecht.)3 Honnan eredhet ez a wecht! Nyugaton általánosan ismeretes egy bonnérték melynek latin elnevezése vehes vagy veges. Du Cange Olaszországból, Angelocrator Németországból számtalan példát említ.3 Minthogy Budán — az olasz mértékek igen nagy mérvben elterjedtek, valószínű, hogy a vegest (mely kétségtelenül a „wecht" latinizált formája) a budai olasz polgárok hozták magukkal. A XV. század országos rendelkezései következtében az ország domináló mértéke a budai mérték lett. A budai mértékek — a mohácsi vész után — ha nem is olyan terjedelemben mint ezt az Ofner Stadtrecht mutatja, de mindenesetre beosztásukban az egész országban elterjedtek. A nagy köböl 10-es beosztása különben szintén a magyar mértékrendszer sajátságait mutatja; mindez megerősíti azt a feltevésünket, hogy a véka a veges (wecht) utóda, annyival is inkább, mert tulajdonképpeni feltűnése csak a XVI. századra esik. Egyébként, hogy a véka nem volt túlságosan elterjedt mérték még a XVI. században sem, arra elegendő bizonyíték, hogy a tizedszedő lajstromokban a XVI. században egyáltalán nem fordul elő. 1602-ben Nagykér, Apáti vidékén említik először. Ettől fogva gyakran találkozunk vele.4 Itt említhetjük meg még azt is, hogy a XVI. és XVII. században ezeknek az osztórészeknek az elnevezése a legkülönbözőbb. Minden egyes vidék a maga megszokott és ismert mértékelnevezését használja. így a mérőt, metretát, másutt a korecet stb. Mindezeket teljesen a véka értelmében. A köbölnek, úgy is mint bor-, úgy is mint gabonamértéknek legkisebb osztórésze az icce. Ez az elnevezés a középkori latin nyelvből került a magyarba. A iusta, mely egész Európában elterjedt kis mérték volt, az icce szónak eredetije.5 Régebben latinul az iccét csak a iusta kifejezéssel jelölik, mely úgy Olasz-, mint Francia- és Németországban ismeretes. Du Cange szerint ez iusta mensura-ból ered, ebből lesz a francia juste. Később ez a latin elnevezés vegyesen fordul elő a media (Halbe) kifejezéssel, melyet az ausztriai gyakorlatból, a mérőrendszerrel együtt vettünk át. 1 Salamon Ferenc: Budapest története III. к. Budapest, 1885. 195. 1. 2 Michnay—Lechner: Ofner Stadtrecht. Pozsony, 1845. 93. és 263. L 3 Du Cange i. m. Angelocrator i. m. * Reg. Dec. Archiepiscopatus Strigoniensis 1602. évből. (OL. Regesta. Decimarum.) 5 Du Cange, Dieffenbach id. munkái.