Századok – 1923-1924

Értekezések - LEDERER EMMA: Régi magyar űrmértékek - 123

124 lederer emma. A német tudósoknak ezt a véleményét fogadták el legtöbbnyire nálunk is, bár ennek sok tekintetben téves voltát igen könnyen fölismerhetjük. A mértékrendszerek keletkezésének okaival és körülményeivel más helyütt szándékozom foglalkozni, most csak annyit, hogy minden egyes ilyen mértékrendszernek középpontjában egy, esetleg két mérték áll, melyek nemcsak a bel-, hanem a külföldi forgalomban is elterjednek. Ezek a mértékek annyi külső behatásnak vannak kitéve, hogy ezeknél stabilitásról szó sem lehet.1 Ali azonban a stabilitás elve — bár itt sem teljesen — azokra a mértékekre, melyek egyes apró helységek mértékéül szolgálván, soha nem lépték át születésük helyét: ezek vagy megmerevedtek, állandósultak, vagy teljesen elvesztve jelentőségüket, a folytonos uniformizáló kísérleteknek áldozatául estek és beleolvadtak a mértékrendszer vezető mértékébe. Hangsúlyozni kívánom még, hogy főkép a mértékek belső történetével óhajtok foglalkozni. A belső és külső mértéktörténet megkülönböztetése Schalktól származik, a régi bécsi mértékek történetéről szóló munkájában.2 Az „Innere Massgeschichte" alatt a gazdaságtörténet részét képező történeti kutatást érti, amely a mértékek belső fejlődését, nagyságuk változását, a mértékrendszeren belül bekövetkezett változásokat tárgyalja. Az ..Äussere Massgeschichte" viszont jogi és közigazgatási szempontból vizsgálja a mértékek történetét, tehát az ezekre vonatkozó törvénykezési és közigazgatási rendszabályokat. A mértéktörténet előbb megjelölt céljának természetesen az úgynevezett „belső" mértéktörténet tárgyalása felel meg és ezért a külső történettel csak a szükséghez képest és lehetőleg röviden fogok foglalkozni. Eredeti célom a XVI. és XVII. századi mértékek vizsgálása lett volna. Minthogy azonban teljesen töretlen úton kellett elindulnom, nem ragadhattam ki az anyag tömkelegéből a XVI. és XVII. századi fejlődést, hanem szemmel kellett tartanom az azt megelőző és követő évszázadok mértékváltozásait is. Sajnos azonban a rendelkezésemre álló idő rövidsége és a teljesen feldolgozatlan anyag nagysága lehetetlenné tették számomra a magyarországi űrmértékek teljes történetének feldolgozását. Mindenesetre, ahol szükséges volt és lényegében végig próbáltam kísérni a mértékfejlődést, de a részletekben csak a XVI. és XVII. századi mértékekkel foglalkoztam. 1 A pozsonyi mérőre és kassai köbölre vonatkozólag pl. a későbbiek során igyekszem bebizonyítani, hogy azok még a XVIII., sőt XIX. században is megváltoztak. 2 Schalk: Zur Geschichte der älteren Wiener Masse. Blätter des Vereines für Landeskunde von Niederösterreich. Wien, 1887. évf. 456. L